A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)
Gyűjteménytörténet - Bene János: Ötven év tárgyai
Ezután azonban a Megyeházán már csak egy kiállítóterem maradt, de azt is kénytelen volt a múzeum minden más belső munkára igénybe venni. „...De a terem beázása, festése és más rendezési munkák miatt is többször kellett kiállítási termünket a látogatók előtt bezárni. Férőhely hiánya miatt, belső időszaki, vagy más állandó jellegű kiállításra gondolni sem tudtunk." Nyárády Mihály 3 ide kapcsolt éves jelentéséből tudjuk azt, hogy más szakcsoportokból is folyt átadás-átvétel, így a már beleltározott helytörténeti vagy iparművészeti anyagból még tettek át egy-egy darabot a néprajzi gyűjteménybe: 1957-ben összesen 194 tárgyat. Szintén Nyárády Mihály éves jelentésében olvasható, hogy 1957-ben a régi néprajzi és régészeti anyagból válogatta ki a leendő helytörténeti gyűjtemény tárgyait. Az első leltárkönyv első lapjának adatai szerint a helytörténeti gyűjtemény leltározása 1957. május 10-ével indult meg, aznap nyitotta meg dr. Csallány Dezső múzeumigazgató a vaskos leltárkönyvet. A munkát dr. Nyárády Mihály (1889-1980) néprajzkutató végezte. Mindezen munkák az I. félévben 25 napot, a másodikban 3 napot vettek igénybe. 604 tárgyat leltározott be, az utolsó tárgy leltári száma: 57.23.1. volt. 4 A leltárkönyv alapján jól nyomon követhető, hogy a tárgyak egy része nem volt nyilvántartva, más részük csak egy négyjegyű számot viselt, megint más részük már az 1953-ban megkezdett leltározás szerint kapott ugyan számot, de ezek mindkét utóbbi esetben a néprajzi gyűjteményben szerepeltek. Tovább bonyolította a nyilvántartás pontosságát, hogy 1963-ban az első revízió idején a helytörténeti gyűjteményből ismét tettek át tárgyakat az iparművészeti gyűjteménybe és vissza a néprajzi gyűjteménybe is. Éppen ezért az első évek pontos számait alig lehet nyomon követni. De megpróbálom! Az 1957-es leltározás első nagy egységét a gyógyszertári edények jelentették, szám szerint 42 darab. Ezekről azt jegyezte fel Nyárády Mihály, hogy azok a volt nyíregyházi városi múzeum 1950. november 17-ikei átadásakor kerültek a múzeumba. Ezeket 1963-ban az iparművészeti gyűjteménybe helyezték át. A Kölcsey és Jósa relikviák (tintatartók, porzók, a költő borotvája) (57.3.1-57.4.3.1.), Gencsy Ferenc altábornagy (1768-1851) kecskéspusztai síremlékének öntöttvas oroszlánjai (57.6.1-4.) (1. kép) után a következő nagy leltározási egység az alispán által 1949. június 23-án átadott pecséttartó erszény és a megyei pecsétnyomók voltak, szám szerint 20 darab réz- és 6 gumibélyegző (57.8.1-57.8.27.). 1950-ben a nyíregyházi Állami Levéltár is átadta az addig ott őrzött községi pecsétnyomókat: 241 rézpecsétet, 11 vaspecsétet és 17 gumibélyegzőt (57.8.28-57.8.250.). Abban az évben kerültek leltárba azon tárgyak is, 1. kép Gencsy Ferenc altábornagy síremlékének egyik oroszlánja ma a Jósa András Múzeum bejáratát őrzi Fig. 1 Today a lion from the sepulchral monument of the Gencsy family guards the entrance of the Jósa András Museum 3 Dr. Nyárády Mihály (1889-1980) 1949. február 1-től teljesített szolgálatot néprajzosként a Szabolcsvármegyei Múzeumban. 1951. január 1-től tiszteletdíjas múzeumvezető. 1954. augusztus 1-től 1957. május l-ig tiszteletdíjas múzeumi dolgozó, majd kinevezett muzeológus. 1964. augusztus 1-től nyugállományba vonulásáig, 1966. június 30-ig a múzeum tudományos főmunkatársa volt. 4 Jósa András Múzeum irattára: 28/1958.
