A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Gyűjteménytörténet - Kurucz Katalin: Nagyberuházásokat megelőző régészeti feltárások Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1993-2008 között

ami rendkívül megnehezítette mind a kivitelező, mind a mi munkánkat, és csak rendkívül feszített koordinációval volt elérhető, hogy senki ne kerüljön végzetes késésbe. Mindemellett elmondható, hogy a BETONÚT Zrt. munkatársaival és a kivitelezésben résztvevő alvállalkozókkal rendkívül korrekt munkakapcsolatot tudtunk kialakítani. Régészeti szempontból általánosságban elmondható a területről, hogy 1. Sok olyan információ derült ki menet közben, amelyről előtte nem tudtunk (útkorrekciók, le- és felhajtok, csomópontok stb.). 2. Sokkal több lelőhely került elő építés közben, mint az előző szakaszon. 3. Korszak szerinti megoszlását tekintve sokkal egyenetlenebb, mint a keleti elkerülőn előkerült leletanyag. 4. Sokkal több temetkezés került elő, mint a másik szakaszon, ami a feltárás szempontjából sokkal lassúbb munkát jelentett, hiszen a telepásatás és a temetők feltárása lényegesen eltér egymástól. A szakemberek számára itt is volt néhány igazi kuriózum. A 137. lelőhelyen előkerült kelta temető - az itt megfigyelt temetkezési szokások, az előkerült mellékletek (üvegkarperec), valamint a sírszám alapján - az eddigi legtöbb információt nyújtó ilyen korú leletegyüttese a múzeumnak (ALMÁSSY ET AL. 2005.). Különösen ki kell emelnünk a 161. lelőhelyen feltárt császárkori temetőt, amely körárkos és kerített árkos sírjaival és sírszámával, valamint a sírokból előkerült mellékletekkel (emailos fibulák, aranytorques, római ezüstdenarok) a legkiemelkedőbb együttesek közé tartozik. Egyelőre úgy tűnik, a megyében az eddig legkorábbi időre datálható feltárt temető a korszakból (ISTVÁNOVITS-ALMÁSSY 2005. 289.). Ugyancsak meglepetés volt a 36/c. lelőhelyen kiásott V. századi temető, amely az előzetes vélemény alapján teljes temetőt jelent (ALMÁSSY ET AL. 2005A.). Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a valamivel több, mint 2 éves munka során előre felbecsülhetetlen mennyiségű és minőségű leletanyaghoz jutott a múzeum. Ennek feldolgozása a feltárással párhuzamosan meglehetősen jó ütemben folyt és folyik azóta is. Ugyanakkor, amíg teljes erővel dolgoztunk az autópálya nyomvonalán, az egyéb beruházói igények sem lankadtak. Csak néhányat kiemelve: - Nyíregyháza-Ipari park - Tiszavasvári-Wienerberger téglagyár - 4. számú főút Székelyt elkerülő szakasza - Oros-Homokbánya. Az Ipari park területén kisebb-nagyobb területek eladásával párhuzamosan folytatódott a régészeti kutatás: nagyobb felületen a leendő Electrolux-csarnok építése kapcsán kutathattunk. Itt is megtaláltuk - bár sokkal szerényebb mértékben - a már ismert Árpád-kori telep további részleteit (KURUCZ 2003A., KURUCZ 2004., SCHOLTZ 2005.). Az autópálya-ásatások mellett igazi szenzációval szolgált a tiszavasvári Wienerberger téglagyár agyagbányái területén végzett feltárás. A 2004-ben kezdődő munkák azóta is folyamatosan zajlanak, 2005-ben és 2006-ban régészeti felügyeletet biztosítottunk, 2007 óta pedig évről évre újabb agyagbánya területét kutatjuk meg. Az első évben a viszonylag nagy kiterjedésű megkutatott terület mellett - közel 11 hektár - néhány sír hozta lázba a múzeum régészeit. A kora avar kori