A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Művészettörténet - Benczúr Gyula Nyíregyházán

kiállítások sorában (BELLÁK 2006. 4.). A megnyitó után Benczúr Gyula a szülőházában lévő KisKoronában ebédelt gróf Vay Gábor, Májerszky Béla és dr. Popini Albert társaságában. A díszpolgári oklevél átadására délután fél háromkor került sor. A díszes okiratot Bogár Lajos, városi főjegyző vezetése alatt a képviselet és a városi tisztikar díszes küldöttsége adta át a festőfejedelemnek. Ezt követően került sor a szülőházon elhelyezett emléktábla leleplezésére, melyet a Bessenyei-szobor koszorúzása követett. A szürke márványtáblát Kozák István gimnáziumi tanár tervezte (A NEMZETI 1909B.). Az ünnepség kapcsán a Nyírvidék egyik munkatársa a következő sorokkal emlékezett meg Benczúr Gyuláról: „Benczúr Gyula fogadtatása meleg, ünneplése impozáns volt. Az előbbinek szemmel láthatólag örült, az utóbbitól mindenkép menekülni igyekezett. Feleségével és fiával együtt fölkereste az evangélikus templomot, főgimnáziumot és a vármegyei korházat is. Tiszteletre méltó jellemvonása a jó embernek. Ez hozta őt közelebb szivünkhöz, mikor már egészen meghódította lelkünket jeles társai közül is messze kimagasló művészetével. " (A NEMZETI 1909B.) Ez volt Benczúr utolsó látogatása szülővárosában. 1920. július 21-én a Nyírvidék első oldalán szomorú hírt olvashattak a nyíregyháziak. Benczúr Gyula eltávozott az élők sorából. Sasi Szabó László (a Nyírvidék akkori felelős szerkesztője) cikkében, a „halhatatlanok" közé emeli az elhunyt festőfejedelmet. A lap egy egész oldalt szánt neki, melyben nemcsak életpályáját és művészetét ecsetelte magasztos szavakkal, hanem az 1909. október 17-i ünnepségről is részletesen beszámolt (SASI SZABÓ 1920.). A Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör 1920. augusztus 19-én tartott közgyűlésének jegyzőkönyvében Geduly Henrik (elnök) az őszinte tisztelet és kegyeletes megemlékezés adóját kívánta leróni Benczúr Gyula szellemi alakja előtt. A püspök a következő szavakkal illette a festőfejedelmet: „Az Istenáldotta művész, a magyar nemzeti történelmi festőművészet koronázatlan királya, kinek ecsetje alól örökértékű művek egész sorozata került ki, hogy hazájának díszt, önmagának dicsőséget szerezzen, - városunk szülötte volt és örök dicsősége maradt ". Ugyanakkor indítványozta, hogy Benczúr hervadhatatlan emlékét hálás szívvel jegyezzék fel a kör „annaleseibe" és a gyászoló család előtt külön jegyzőkönyvi kivonatban fejezzék ki tiszteletteljes részvétüket (SzSzBMÖL X. 56. Id.). Országos Benczúr-ünnepség Nyíregyházán 1921 júniusában a Bessenyei Kör „országos Benczúr-ünnepség" szervezésébe kezdett. A június 19-ére tervezett ünnepély fénypontját a városháza nagytermében megrendezett nagyszabású Benczúr kiállítás jelentette. A tárlatot Dr. Paur Géza, az Országos Képzőművészeti Társulat főtitkára rendezte. Az ünnepség részletes programját több ízben közzétette a Nyírvidék (ORSZÁGOS 1921.). A Benczúr-bizottság által összeállított program a Benczúr-emléktábla koszorúzásával kezdődött. A különleges alkalom idejére az emléktábla elé tribünt helyezett el a városi mérnöki hivatal, amelyen a meghívott vendégek foglaltak helyet. Az ünnepségre ezen alkalomból számos előkelő, fővárosi vendég érkezett Nyíregyházára. Itt volt Beöthy Zsolt irodalomtörténész, esztéta, egyetemi tanár, Zala György szobrászművész, a Képzőművészeti Társulat részéről, dr. Fritz János, a Védő Ligák Szövetségének propaganda elnöke a Benczúr Társaság képviseletében, dr. Papp Károly egyetemi tanár, a debreceni Tisza István egyetem, valamint dr. Klekner Károly a Bessenyei Kör és Turáni Kör részéről. A helyi előkelőségek közül részt vett a koszorúzáson dr. Jármy Béla főispán a kormány, Mikecz István alispán a vármegye, dr. Bencs Kálmán, Nyíregyháza akkori polgármestere pedig a város részéről. A család dr. Benczúr Gyula egyetemi tanár, Benczúr Gyula fia és Ürmössy Géza személyében képviseltette magát az ünnepen.