A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)
Művészettörténet - Terdik Szilveszter: A máriapócsi kegytemplom építésére és belső díszítésére vonatkozó, eddig ismeretlen források
A nagyváradi ikonosztáz faállványzatának készítési idejét sem lehet pontosan tudni, de a királyi ajtó fölött található cirill betűs, román nyelvű felirat szerint az ikonosztáz aranyozása és festése 1768-ban, Kovács Meletiusz püspök idejében fejeződött be (PORUMB 1984. 561-564.). 15 Valószínűleg ekkor festették meg az oromzati keresztet, a hozzá tartozó két mellékalakot, valamint a közvetlenül az állványzatra festett képek nagy részét is, míg az ikonok az alsó alapképeken található feliratok és évszámok alapján 1763-ban készültek. Ez utóbbiak stílusuk alapján a Ráckevére telepedett moszkopoliszi (Voskopoje) festők munkáinak tarthatók. 16 Elképzelhető, hogy az állványzatot már itt is beállították az ötvenes évek elején, jóval a festői munkák készítése előtt. A nagyváradi együttes részleteiben jobban kötődik a balázsfalvihoz mint a máriapócsihoz, de levéltári adatok hiányában nem állapítható meg, hogy ez vagy a balázsfalvi a korábbi. A három ikonosztáz szerkezetében és stílusában különböző megoldásokat is mutat, mégis azonos műhely/mester alkotásainak tekinthetjük őket. A szerkezeti eltéréseket a máriapócsin és a nagyváradin az alapképek száma négy, Balázsfalván viszont hat; a nagyváradin a diakónusi kapuk közvetlenül a fal mellett kaptak helyet - a templomok építészeti adottságai határozták meg. Ugyancsak az épület nagy méreteinek köszönhető, hogy Balázsfalván a második és a harmadik sor kettővel több képből állt, mint a másik két helyen. Eltérő liturgikus fölfogásról tanúskodik viszont, hogy Máriapócson az alapképek elé konzolasztalokat is helyeztek, amelyek mellékoltárokként szolgáltak, és itt természetesen egyedi megoldás volt a királyi ajtó fölé helyezett kegykép is. Érdekes, hogy a nagyváradin a harmadik sort - a másik két példától eltérően - nem ívesen, hanem egyenesen záródó ikonok alkotják, amit az is magyarázhat, hogy a vásárolt ikonokhoz igazodtak a téglalap formával. Az építményeket záró díszes oromzat Balázsfalván a legnagyobb, szerkezete ezért el is tér a máriapócsitól, amit szintén az épület nagy mérete indokol. A nagyváradi ikonosztáz oromzata, amelyet az áthelyezés miatt lényegesen megcsonkítottak, a máriapócsihoz hasonlíthatott. Stiláris különbség, hogy az alapképeket egymástól elválasztó csavart, szőlőindákkal és fürtökkel ékesített, nyújtott arányú kompozit fejezetekkel koronázott oszlopokon a balázsfalvi és a nagyváradi ikonosztáz esetében sokkal több figurális elem (griff, kígyó) szerepel, mint a máriapócsin. Ez a gazdagság megfigyelhető az egyes szinteket elválasztó architrávokon (szarvas, 15 Egyébként Kovács Meletiuszt is Máriapócson szentelték a nagyváradi latin püspök görög rítusú segédpüspökévé 1748. december 15-én (BUNYITAY 1892. 335.). 16 Méghozzá az elsők közül, mert szignált ikonjaikat csak későbbről ismeri a kutatás. A Magyarországra telepedett moszkopoliszi festők csoportjáról: DAVIDOV 1983., NAGY 1998. 19-30. 10. kép Körösrév, az egykor görög katolikus, jelenleg ortodox templom ikonosztáza (egykor a nagyváradi görög katolikus székesegyházban) Fig. 10 Körösrév, iconostas of the former Greek Catholic, now Orthodox church (previously in the Greek Catholic cathedral of Oradea)
