A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Helytörténet - Mohácsi Endre: 1809: a magyar nemesi insurrectio hattyúdala

váltak. A különbség abban is megmutatkozott, hogy míg az arisztokrata családokból ugyan jól, de mereven kinevelt osztrák császári tisztek vaskalaposak voltak, és nem voltak hívei a rögtönzéseknek, újításoknak, addig a francia hadsereg fiatal, tetteik után kinevezett tisztjeinek kreativitása és nyitottsága az új dolgokra csakhamar győzelemre vitte a kezdetben vesztesnek ítélt csatákat is. A hadsereg szerkezetét ugyancsak meg kellett változtatni. A legnagyobb szervezeti egység a hadtest lett, amelyet 25000 gyalogos, 2000 lovas és 60 löveg alkotott (ZACHAR 2003. 258.). Jelentős újításnak számított a katonai szabályzatok kibocsátása. Törekvések indultak arra nézve, hogy a magyar katonákat magyar alakulatokhoz és magyar tisztek alá osszák be, és a vezényleti nyelv is magyar legyen. A koalíciók sorozatos kudarcai után olyasvalami történt, amire senki nem számított. Spanyolországban 1808 júniusában felkelés tört ki Napóleon uralma ellen, sőt a spanyoloknak még egy 14 ezres francia sereget is sikerült megadásra kényszeríteniük. Ennek hatására döntött úgy Ferenc császár, hogy az 1808-as országgyűlésen újabb újoncokat kér a magyar diétától. Összehívta a nemesi felkelést, és az 1808-as országgyűlésen (felismerve annak korlátait) megszavazták a 12000 újonc mellett az új nemesi felkelési törvényt, amely az előzőektől annyiban tért el, hogy szabályozták a nemesi felkelés szemléit és kiképzését, és ami teljesen szokatlan volt a történelem során: a király a nemesi felkelést az országhatárokon kívülre is harcba szólíthatta (MT 1901. 377.). Meg kell említenem azonban, hogy mindezek ellenére a császár testvérei - Károly főherceg, a hadsereg főparancsnoka és József főherceg, a nádor - ellenezték a háborút. De Ferenc császár, aki nagyon is befolyásolható volt, a spanyol sikerek és az 1808 októberében létrejött francia-orosz szövetség hatására elég erősen a háborút támogató, franciaellenes csoport hatása alá került, akik könnyen meggyőzték a háború helyességéről. Ebben a miliőben zajlott utolsó nemesi felkelésünk. Megkezdődött a készülődés az összeírásokra, a felszerelések és a lovak beszerzésére. Az 1808-as felkelési törvény előírta az egyenruhát és az egyforma felszerelést. A modern hadsereg egyik fontos pillérét felismerő kezdeményezésből azonban az idő hiánya, és a rossz szervezés miatt kevés valósult meg. Az, hogy a nyíregyházi szűcsök közönsége július 17-én (a győri csata után egy hónappal!) fordult előlegért a Tekintetes Vármegyéhez, mutatja a nemesi felkelés súlyos szervezésbeli hiányosságait: „Tekintetes N[eme]

s Vármegye! Folyó Julius Holnapnak 17dik napján a Tettes Vfájrfmejgye eleibe idéztetvén a Nfemejs felülő Sereg számára általunk véghez vitt munkának elő adása végett, ezer mentékk való meg prémezésére és béleltetésére ujjparantsolatot vettük, hogy tudni illik összve gyűlvén is ezen Szütsi munkának az árát meghatározván, azt a Tefkinftfejtes Nfemejs Vfáj r [me]gyével közlenénk s mely kegyes parancsolatyának engedelmeskedvén, ámbár a mostani drága idő, az ezen felvállalandó munkában nevezetes gótot teszen, mégis, hogy ezáltal is el ne romolyuk és a Tekintetes Nfemejs Vármegyén ne nyerekedjük: Minden mentének való elkészíttetését tizen négy: 14 Rh [enusjforintokra határoztuk meg, melly határozatunkat hogy a Tettes Nfemejs Vfájrfmejgye is helben hagyni méltóztatná, alázatosan kérjük. Minthogy pedig mi tőlünk ki nem telik, hogy ezen nevezetes munkához magunk tehetségivei hozzá foghassunk, folyamodjuk alázatossan, hogy az fekete és fejér ? Meg vásárlására leg alább 10.000 Rhfenusjfforintojkat előre adattni méltóztasson a Tekintetes Nemes Vármegye, melyről való assecurátiot alázatossan ki kérvén, alázatos és örökös tisztelettel vagyunk és maradunk Nyíregyházán 17. July 1809. alázatos Szegény Szolgái Nyíregyházi Szütsök Közönsége" (SzSzBMÖL IV.A.l/F.1340-es csomó)