A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Helytörténet - Ulrich Attila: Egy nemesi karrier a XVIII. század elején - A birtokszerző „üzletember", jóbaházi Dőry László

nem került olyan könnyen a család kezébe, mint azt a fentiekből gondolhatnánk. Mielőtt rátérnénk erre, nézzük meg, hogy Dőry László és felesége milyen más birtokokat szerzett meg közös életük folyamán. 1711-ben egy meglehetősen személyeskedésekkel teli játszma kezdődött Dőry és Hellen­pront János között, aki mellesleg Monaszterly Klára férje volt. Hellenpront már 1702-ben levelet írt Dőrynek, amelyben arra kérte, hogy várjanak még az adóssága rendezésével, igyekszik összeszed­ni a pénzt. Az ügy odáig ment, hogy 1711. július 25-én herceg Esterházy Pál nádor kénytelen volt személyesen (levél útján) megkérdezni Dőry Lászlót, „milyen okból supplicálja" szegény Hellen­pront Jánost. A levél egyik kérdéséből - igaz-e, hogy Hellenprontnak nincs semmilyen jószága ­gondolhatjuk, hogy adósság rendezésről volt szó. Az adós Győrben 1711. szeptember 6-án kelt le­vele elutasítja Dőry kezességvállalásra tett javaslatát, és a következőket tartalmazza: „ ighen szépen köszönöm elegedgyek megh rajta Dőry Uram az kd szép ajánlásával, abbul is ki tetszik, hogy nem vagyok megh olly fugitidus, mivel más becsületes Uri Embereket is megh találhatnék, akik érettem Lennének kezessek... " (MOL P 105 5. csomó, 1711.) Közben a nádor vizsgálatot indított Dőry László ellen, amelyben korábbi tetteit próbálták kideríteni. így került szóba rabsága, kiszabadulása, a Hadi Tanáccsal való kapcsolata, de ezekről alapforrások hiányában részleteket nem tudunk. Annyi bizonyos, hogy még 1711 júliusában Hellen­pront Dőryt sógorának nevezte, sőt azt írta neki: „kgdpedig az én szolgálatommal élhet". Hát per­sze, ugyanis Hellenpront Bács vármegyei java volt a tét. Ezek ügyében gróf Volkra még a császári udvarban is szót emelt (MOL P 105 4. csomó, 1711.). A Dőry családnak pereskedés nélküli birtokszerzéséről is tudunk. 1711. február 23-án a ná­dor oklevélben erősítette meg Bottka Pál defektusa miatt Kiskeszi, Kovácsi települések, Dudás, Nána és Pere puszták, valamint egy pápai ház (Veszprém vármegye) birtokában Dőry Lászlót és fe­leségét, Kisfaludy Anna Rozáliát (MOL P 105 4. csomó, 1711.). Dőry a Rákóczi-szabadságharc után is folytatta ágensi működését, pénzügyleteit, igaz, eb­ben már magára maradt, Meskóék eltűntek mellőle. 1712. július 18-án Szolnok kamarai város elöl­járósága azzal bízta meg Lászlót, hogy segítsen a helység újbóli betelepítésében. Ennek fejében por­ciót és kvártélyt ajánlottak fel neki 3 évre, valamint egy pár „ alkalmas ökröt ". A szolnokiak való­színűleg tudták, miért Dőry volt a kiszemeltjük. Hogy számunkra is világossá váljon, idézzük ifjabb Monaszterly János rác generális levelét, amelyet a Tolna vármegyei javakról írt. Monaszterly ele­mezte, hogy bár Dőry a családi birtok felét bírja, de nagy költséggel elkezdte betelepíteni, „idegen nemzetekbül való alkalmatos jobbágyokat szallétott, drága marhákat vett, gazdaságot állított föl, malmot építettéit". Éppen ezért Monaszterly elismerte, hogy minden közjövedelemnek a fele Dőryt illeti meg (MOL P 105. 5. csomó 1712.). 1718-ban Tolna vármegye bízta meg Dőryt törvényes kép­viseletijoggal minden ügyük intézésében (MOL P 105. 6. csomó, 1718.). 1716-ban igen nagy üzlet volt kilátásban. Báró Szapáry Miklós, Szapáry Péter és Szapáry Krisztina (báró Kalkun neje) levél­ben fordult Dőryhez segítségért. Tették mindezt - ahogy Szapáry Miklós írta -, mivel: „kinek en­nek előtteis hasznos szolgálattyát s hozam mutatott jó akarattyát tapasztalom gyakran... " Nos, a Szapáry testvérek nagy bajban voltak. 50.000 Ft-ot kértek kölcsön a pécsi és a pozsonyi jezsui­táktól, de mivel nem tudták visszafizetni, 1716-ig 25.000 Ft kamat halmozódott fel. A másik baj az volt, hogy herceg Esterházy Mihálynál 75.000 Ft kintlévőségük volt, amelynek kamatai már közel 30.000 Ft-ot tettek ki. Szapáry nem tudta visszaszerezni a kölcsönt, az adósságát meg nem tudta fi­zetni, ezért Dőry Lászlóhoz fordult. A báró megígérte, ha a hercegtől visszajön a pénz, és a kamat eléri a 30.000-et, Dőry 20.000 Ft-tal gazdagabb lesz. Hogy létrejött-e az üzlet, sajnos levelezésük­ből nem derül ki (MOL P 105. 6. csomó).

Next

/
Thumbnails
Contents