A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Néprajz - Kiss Lajos: A Rétköz népi építkezése

Emlékszem, hogy minden ház beljebb épült, az utca vonalától 2-3 sót 6 ölre is. A keresztben épített ház előtt nem volt semmi, udvarnak használták. Ahol több kukorica termett, itt állott a sövényből fonott tengeri kas erős, tölgyfa ágasokon, vagy farönkökön derékig érő magasságban, alatta állott az eke, eketaliga stb. Szem előtt kellett lenni, nehogy megdézsmálják. Még a galambdúc szokott a ház előtti kis udvarban lenni, ahol galambot tartottak. A ház mögött balról, egész az északi mezsgyénél építették az istállót, ajtaja délnek nézett, két ajtóra nyílt, egyik végében a lovak, másikban az üsző, tinó, az ajtók között az ökrök tartózkodtak. Föld istállójuk a szegényebbeknek, majd később 1866-tól a dohányosoknak volt. Bujon, Paszabon az istálló közepén tüzeltek fával, amit körülültek. Az istálló teteje belől fekete füstös volt. Dombrádon az istálló ágasfáit két oldalról befűzték vesszővel, közeit giz-gazzal megtömték, az ilyen falú istállót zakotás istállónak nevezték. Ahol több jószág volt, az istálló előtt halmozták fel a trágyát 2 sukk mély négyszögletes gödörben, hogy a víz odafolyjék. Szarvasnak hívják ezt a trágyát. Tavasszal széthordták a homok földekre. Több községben (Beszterec, Paszab, Litke) ott vált földnek, vagy porrá, ahol összehányták, tavasszal büdös volt, a gyerekek abban tapostak. Bújon garádjának használták. Az istállóval szemben a telek másik oldalában a 3 öl belvilágon szekérszin, hol a szekéren, szánkón, ekén, talyigán, boronán kívül még a szuszék is itt volt; a szegletben lekerítve a liba. A legegyszerűbb szekérszin a törekessel együtt egy födél alatt nádból vagy kóróból (Dombrádon fűzött sövény) készült falú ma is. Négy sarkán és közepén ágasok, melyek a nádtetőt és az oldalakat tartják. Egyik fele, mely nyitott elejű, a szin, a másik, mely minden oldalról bekerített, a törekes. A szekérszin előtt a pince faragott, vastag tölgyfadeszkából. Gádora volt kétfelé nyíló ajtóval, grádicson jártak bele. A hordók térdig érő magas ászokon. A hordók előtt asztal. A pince padlásán napraforgó magot, tengerit, paszulyt tartottak. A pincétől lejjebb 6-7 m távolságra volt a magtár 8 m széles, 16 m hosszú. Sárfalú és lepadlásolt volt. A magtárban állott a gabona fiókokban, a kötélre felrakva zsákok és ponyvák, azonkívül vékák, üres hordók, gazdasági szerszámok. Az udvar felső részében az istálló végénél délnek az akol, mereglyére épített falú, farazatos tetővel, padlás nélküli. Ahol 45-50 drb heverő marha volt, itt telelt András naptól. A magtár háta megett sertésól, sövényből fonott falú, amit télére trágyával raktak körül. Ez volt a fialtató, ahány koca, annyi rekesz, külön ajtóval. Előtte akol, hol a maglók ettek. Teteje gyékény, sás. Padlása nincs. A sertés hizlaló hídlással ellátva. Háta megett a kijáró sertéseknek külön óljok, akol nélküli, kétfelé nyíló ajtóval. Ezután következett a tyúkól, lábon álló, deszkából készítve. Két fiókja volt, az alsóban az apraja, a felsőben a tojók tartózkodtak, hova kis létrán jártak fel. Éjszakára az ajtaját bezárták. Azelőtt veremben háltak a tyúkok, hol melegebb volt és jobban tojtak. Térdig ért a verem és keresztül rudakat tettek, azon ültek a tyúkok. Minden tavasszal elbontották, mert a féreg ha belekapott, rakásra ölte a tyúkokat. A róka is kihordta a veremből. Régen a legtöbb rétközi faluban nem volt tyúkól, hanem az eperfán háltak a tyúkok, de akkor későn, márciusban kezdték a tojást. Később a csűr, vagy a sertésól padlásán háltak. Külön ól volt a libák részére. Sárfala derékig ért, teteje nád volt. Télére töreket, vagy szalmát tettek alájok. Csűrben is tartották a libát a szegletben elkészített helyen, de ha ült, a kamrába vitték költeni. A hízólúd helye különálló nádból, kóróból, vagy gallyból elkerített szűk libakec, hol mozogni nem tud. Az istállóval szemben a gémes kút, de csak az úrbéreseknél, zselléreknél ritka helyen, az egész Paszabon 2 volt. Egy kútra 3—4 udvarról is jártak a tölgyfadeszkával vörös fenyő palinccsal, sövénnyel, náddal, kibélelve. Legalól 7 sukkos kalitkák vagy ládák voltak. Tölgyfa bödön kút is sok