A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Gyűjteménytörténet - L. Nagy Márta: Saáry Sándor

szabadságom másnap lejárt s a mauzóleumot minden áron látni óhajtottam, azért a bejutást való­sággal kierőszakoltam. Kissé mystikus volt, hogy ismeretlen emberrel éjjel jártam be a magánosan álló körül falazott temető udvarát s éjjel néztem meg a mauzóleumot. El voltam ragadtatva a látot­taktól. Koporsóm zártáig — halálomig - megbántam volna, ha meg nem nézhetem az öt világrész kü­lönféle szinü márványaiból épült mauzóleumot. Rozsnyóról való elutazásom napján a „Sajó vidéke" cimü hetilap akadt a kezembe s azt böngészve olvasom, hogy Sajó-Gömörben Koncz István birtokán - a Mátyás király várhegyen ­négy darab gyönyörű bronz kardot találtak egymás mellett egyenlő távolban elhelyezve. Feledve lett egy pillanat alatt Vereskő, kollegám a medvéjével, a részeg fiakeres kocsis s a derékzsábám... Csak egy gondolat uralta lelkemet, megszerezni mindenáron a bronzkardokat. Hiszen egy bronz kard a régésznek álma, vágyainak netovábbja s hozzá még négy bronz kard!... Hogy mennyire uralta gondolataimat bizonyítja az, hogy a vasútra vivő bérkocsin felejtettem a Rozsnyón összevásárolt s bepakolt ajándéktárgyakat s ezt csak Miskolcon vettem észre. Bár Miskolcról táviratilag megrek­lamáltam a vendéglősnél; nem került meg soha s egy szép özvegy ma sem tudja nekem e feledékeny­ségemet megbocsájtani... Hazafelé jövet már ki akartam szállani Sajó-Gömörben, de ott csak egy őrház volt a meg­álló s a község meg egy órányira volt, kocsinak se hire, se hamva s az eső meg ugy esett, mintha rocskából öntötték volna, s már későn tudtam meg, hogy Tornaaljáról lehet kocsin eljutni Sajó­Gömörbe. Haza érve egy express levelet menesztettem Koncz Istvánhoz s egy időben postára tettem a kardokért felajánlott összeget, mely hogy az akkori időkhöz képest szép összeg volt, bizonyítja Hampel József nemzeti múzeumi igazgató levele, melyben azt irja, csak azon csodálkozom, hogy mi­ként lehetett négy bronz kardért első kézből oly tetemes összeget felajánlani? A kardok tulajdonosa a postán felvette a kardokért küldött összeget, de másnap visszaküldte - én azonban nem fogadtam el - s egyben közli velem, hogy a kardokat Gömörmegye lefoglalta. Azonnal Sajó-Gömörben ter­mettem, magammal vivén Bernáth Zoltán ügyvéd kedves jó barátom által fogalmazott felszólítást, melyben perrel fenyegetem a jámbort. Koncz István szerette volna jóvá tenni hibáját, melyet B. L. Sajó-Gömör akkori izgága, mindenki által gyűlölt főjegyzője ösztönzésére követett el. E kellemetlen úrtól eltekintve jól eső érzéssel gondolok vissza Sajó-Gömöri és Tornaaljai utamra; mert ez utamon ismerkedtem meg Bende Samu Sajó-Gömör-i polgári fiu iskolai igazgatóval, ki lekötelező szívességgel fogadott s ajánlotta fel nekem az iskola egyetlen bronzkardját ajándékul; mely megtisz­telő ajánlatot azzal hárítottam el magamtól, hogy nem jöttem én elrabolni Gömör vármegye régi­ségeit, csak jogos tulajdonomért jöttem. Ugyan ez utamon ismerkedtem meg Hevessy Bertalan te­kintélyes tornaaljai földbirtokos takarékpénztári vezérigazgató s a gömörmegyei régészeti múzeu­mi bizottság elnökével, ki igazi nobilis, gentlemanhoz méltó felfogásával pártomra állott s örök há­lára kötelezett; mert egy hónappal későbben újra felmenvén Gömörbe, az ő házánál, az ő kezétől vettem át mind a négy bronz kardot (24. kép). 14 Az alábbiakban az egyik kard leírását olvashatjuk, melyben látható az a pontosság és alaposság amely jellemezte Saáry doktort: ,J. számú kard. A legválasztékosabban poncolt, gyönyörű fénylő zöld patináju, bronz markolatos kerek, lapos ko­rongit, nádlevél alakú, két élü, egyenes, hegyben végződő, bronzkardnak hossza 61 cm. Bronzmarkolata 7 és fél cm. hosszú, 7 cm. vastag négyszögű, azonban markolata felső s alsó szögletén a két vége felé lapossá tompult. A markolat kidomboro­dó három gyűrűjének mindegyike két keskeny különálló gyürücskéből áll, s minden ilyen gyürücske, a markolaton fölfutó két egyenes vonal közé zárt sürün poncolt egyenes vonalakkal ékített. Mintegy ráadásul a markolat legfelső részén egy kü­lönálló gyürücske vonul el, mely mint félgyürü a többiekkel egyformán ékített. A markolatnyulvány két szarva ferdén he­gyes szögben érinti a pengét s két akla szögeccsel van a pengéhez erősítve; egész felületén kör-körös vonalakkal s művé­szien poncolt hurok díszítéssel ékített. A kerek korong töve sima, díszítés nélküli. A korong alsó részét két kör-körös vonal s a korong aljából kiemelkedő gomb között körben egymást üző „futó kutya" „laufende Hunde" disz egész tömege ékiti. A futó kutyák minden egyes tagozata egy ponttal díszített. A korong a rendes szokástól eltérőleg nincsen átfúrva. A gomb két kör-körös vonallal poncolt. "

Next

/
Thumbnails
Contents