A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Néprajz - Bodnár Zsuzsanna: Egy különös becsű tárgy. Menyasszonyi láda 1776-ból

Mint néprajzos-muzeológus a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népművészete kötet Bútorzat fejezetének írásakor figyeltem fel több száz darabos bútorgyüjteményünkben a Sóstói Múzeumfalu egyik legrégibb datált darabjára, az 1984. júliusában gyűjteményünkbe került tulipános ládára. A 85.2.1 számon beleltározott láda a komáromi asztalosság stílusjegyeit viseli magán. Az ornamensek kompozíciós rendje stilárisan kötött, kor- és műhelyazonosító jelentőséggel bír.

3 A stílusjegyeket a bútorok alapszíne, a kompozíciók keretezése vagy annak hiánya, a motívumok sajátosságai, egy-egy motívum gyakorisága, illetve változatainak gazdagsága, formája, a vonalvezetés, a színek gazdagsága, a színharmónia, a kiegészítő elemek sajátosságai, az évszámok és a nevek felírásának módja, továbbá a szám- és betűstílusok alapján határozhatjuk meg (KARDALUSI 1995. 15.). A ládát a leltárkönyv és a leírókarton tanúsága szerint Nyíregyházán gyűjtötték, a készítés és a használat helye ismeretlen. A készítő neve és a használat helye hiányzik. A ládát 1984-ben Páll István muzeológus vásárolta 6.500 Ft-ért Lengyel István nyíregyházi lakostól. 1. kép Dokumentum a láda történetéhez Fig. 1 Document on the history of the chest A K. Csilléry Klárától kért és kapott szóbeli szakvélemény szerint komáromi típusú láda, értéke az állapotától függően kb. 10.000 Ft volt (1. kép). A láda néprajzi gyűjtéseim és szóbeli közlések alapján a Felvidékről

4 érkező, az 1947^4-8-as lakosságcsere során Nyíregyházára telepített szlovákiai magyar család rokonságáé volt.

5 A család Galántáról költözött Nyíregyházára.

6 Napjainkban a láda rossz állapotban van, hiányos, javított, ezért is tartottam szükségesnek részletes bemutatását, s további történeti kutatást végezni a készítés és a használat helyének pontos meghatározására. Komáromi bútor, komáromi láda: a komáromi láda emlékei a XVIII. századtól maradtak fenn, ezek alapján négy fő stílusperiódus különböztethető meg. A jelen témához az első kapcsolódik: alapja vagy festetlen vagy halványzöld, esetleg fekete. A láda előlapja egyetlen tagolatlan mezőt alkot, rajta nagyméretű virágok. Jellemző a tulipán és a szőlőfürtszerű motívum (CSILLÉRY 1980. 245.). Az 1945^48-as években az alábbi felvidéki településekről telepítettek át magyar családokat: Andód, Diószeg, Imely, Losonc, Nagyfödémes, Naszvad, Réte, Szenk, Taksonyfalva. Az áttelepítés 50. évfordulóján emlékművet állítottak gyermekeik és unokáik Nyíregyházán, a köztemetőben. Figyelemre méltó, hogy hasonló módon kerülhetett több használati tárgy, bútor - köztük egy edénytartó szekrény - Nyíregyháza-Verbőczi bokorba (vö. BODNÁR 1989. 4. kép, CSILLÉRY 1997. 375.). Dr. Páll István szíves szóbeli közlése.