A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Régészet - Jakab Attila - Jankovics Norbert: A nagyhalászi Pusztatemplom

kellett hozzátartozniuk, amelyeknek pedig a monostor pusztulása, esetleg eladományozása esetén meg kellett volna jelenniük a forrásokban.

54 Legutóbb Koszta László hívta fel a figyelmet arra, hogy „a középkori latinság jó ideig nem különböztette meg a szerzetesek és a vita communisban élő világi papok (kanonokok) közösségeit és épületeit. Mindkettőre alkalmazták a monasterium, a claustrum, ritkábban a coenobium vagy egyszerűen az ecclesia elnevezést. így hosszú évszázadokon át a káptalanok elkülönítése az elnevezés alapján igen nehéz." (KOSZTA 2008. 344.) Elképzelhető tehát, hogy a kifejezést egy itt élő káptalani közösségre alkalmazták. Ám ezzel továbbra sem oldódik meg a probléma, hiszen káptalanról sem szólnak források Nagyhalász kapcsán. A „monostor" kifejezés azonban nem csak szerzetesi vagy kanonoki közösséget és épületet jelenthetett, hiszen „a 13. század elejétől egészen a középkor végéig adatolhatóan a monasterium szónak a magyarországi latinságban egy újabb jelentése figyelhető meg. Olyan templomépületeket is jelöltek vele, amelyeknek monostor módjára tornyai voltak. A 13. századtól az oklevelekben, majd a 15. századtól a becsűj egy zekékben monasteriumnak említik a rendszerint több toronynyal rendelkező templomokat, rendi hovatartozásuktól függetlenül." (KOSZTA 2008. 344-345.) A XV-XVI. századi becsüjegyzékekből tudjuk, hogy a monostorok voltak a legértékesebb egyházi építmények. Értékét tekintve rögtön utána következnek a „monostor módjára alapított" (ad modum monasterii fundata) kéttornyú templomok. Ezekről az épületekről Fügedi Erik - többek között a Csuti breviárium adatait is felhasználva - a következőképpen vélekedett: „Olyan templomról van szó, amelyhez nem tartozik szerzetesi ház (ezért nem monasterium), de amely két nagyobb toronnyal rendelkezik, közülük az egyik a templom közepén vagy végén áll, és természetesen temetkezőhely is." (FÜGEDI 1991. 52.) Azoknak a templomoknak az értéke, amelyeknek mindkét tornya elől vagy hátul található már csak feleannyit ér, mint az említetté (FÜGEDI 1991. 51., 59.).

55 Fügedi definíciója azonban, minden bizonnyal finomításra szorul. 1357-ben ugyanis arról tudósít egy oklevél, hogy „... Szabolcsban Szűz Mária tiszteletére épült monostor van hat kőoszloppal és fatoronnyal..." (KÁLLAY II. 1943. 42. 1207. reg.) Németh Péter kizártnak tartja, hogy a szabolcsi templomnak valaha is két tornya lett volna.

56 így ebben az esetben talán az értéknövelés, valamint a háromhajós elrendezés miatt nevezték az épületet monostornak. Itt jegyezzük meg, hogy a XIX. század vége felé Foltin János egy egész könyvet szentelt annak, hogy bebizonyítsa: az 1067 körül alapított százdi apátság azonos a nagyhalászi monostorral (FOLTIN 1883. különösen 152-163.). Ez az elmélet napjainkra túlhaladottá vált. A legelfogadottabb nézet szerint az egykori százdi apátság romjai a Tiszakeszitől két km-re lévő Százdi-sziget területén találhatóak (ROMHÁNYI 2000. 60.). Szintén Foltin volt az, aki Pázmány Péter egy munkájára hivatkozva a XVII. század elején ferences rendi szerzetesek tulajdonában lévő templomnak vélte a nagyhalászit, míg korábban bencések éltek volna itt (FOLTIN 1883. 160., 162-163.). Pázmánynak ezt a munkáját megtaláljuk Péterffy Károly (Carolus Péterffy) 1742-ben megjelent írásában (PÉTERFFY 1742.). Ennek egy része a Pázmány által ismert kolostorokat sorolja fel. A ferences rendieknél - lábjegyzetben beszúrva - a következőket olvashatjuk: "Halász: B.V. in Comitatu Borsod" (PÉTERFFY 1742. 280.). Ezzel az adattal azonban két probléma is van. Egyrészt Borsod megyéből nem ismerünk Halász nevű települést (GYÖRFFY 1987. 735-818., CSÁNKI 1890. 161-194.), másrészt olyan ferences rendtörténeti munkák sem ismernek Halász nevű településen ferences kolostort, mint például Karácsonyi Jánosé (KARÁCSONYI 1923/24.). Nem említ ilyen adatot a már idézett kérdőívben Telekesy István sem, noha a kérdőív egyik pontja éppen az egyházmegyében lévő ismert, illetve ismeretlen rendű apátságokra és prépostságokra vonatkozott (TELEKESY 1907. 311.). Nem említi Nagyhalászt Nováky József egri kanonok sem a Memoria Dignitatum című munkájában, melynek egy része szintén ezzel a témával foglalkozott (NOVÁKY 1907. 263-265.). Werbőczynél a következőket olvashatjuk a CXXXIII címnél, az egyházi építmények becsűjénél: ,,7.§. Monostor vagy klastrom, melyben kegyuraknak vagy más előkelőknek temetkező helye van becsülteik 100 g.-ra. 8.§. Monostor módjára alapított két-tornyú egyház becsűltetik 50 g.-ra." („§. 7. Item, monasterium, sive claustrum, sepulturum patronorum etaliorum specialium nobilium Habens, aestimatur m.C, §.8. Ecclesia cum duobus pinnaculis, ad modum monasterii fundata, aestimatur ad m.L") (WERBŐCZY 269-270.) Németh Péter szíves szóbeli közlése. Szabolcsról ld. SZABOLCS 2003. 158-166.