A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Régészet - Istvánovits Eszter - Kulcsár Valéria: Az ún. „meót" típusú kardok/tőrök a Kárpát-medencében

2. kép Jászberény-Szőlő-dülö 4. sír Fig. 2 Jászberény-Szőlö-dűlö, grave 4 sz. 3,6 cm (3. kép).

5 Az ásató véleménye szerint egy, az erőd ellen indított 455. vagy 456. évi támadás okozta pusztítás miatt tereprendezés vált szükségessé. Ennek során töltötték be a gabonatároló gödröt (SÁGI 1979. 115., SÁGI 1982 52-56.). Mi azonban - tekintve a leletek összetételét - nem tartjuk kizártnak, hogy áldozati gödörről van szó. 7. Ismeretlen lelőhely. A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum (ltsz. 1963.534.1.) őriz egy Fettich Nándor által a következő leírással beleltározott kardot: „Rövid kard, kétélű, a markolat tövénél egy-egy oldalnyúlvánnyal. H. 35 cm, sz. 4,8 cm." (I. tábla 4.)

6 8. Micia (Vecel/Vetel, Románia). A szarmata barbaricumtól és Pannoniától viszonylag távol Erdélyben -, a Dacia provincia területén lévő Maros-völgyi római katonai tábor déli részén, objektumhoz nem köthetően került elő egy vércsatornás, erősen hegyesedő kard. H. 34,4 cm, sz. 4,8 cm (HARHOIU 1988. 79. Abb. 1.) (I. tábla 5.). A csongrádi 136. sír rabolt, benne jól keltezhető leletet nem találtak. Közelebbről nem datálható a 40. sír anyaga sem. Magának a csongrádi temetőnek a pontosabb keltezéséhez szükséges lenne az újabb kutatásokat figyelembe vevő beható elemzés és újraértékelés. Ennek hiányában csak annyit állapíthatunk meg, hogy maga a temető a késő császárkorra, kora népvándorlás korra datálható, azaz IV-V. századi. 3. kép Keszthely-Fenékpuszta Fig. 3 Keszthely-Fenékpuszta A példányt a múzeumban nem sikerült előkeríteni. Az információkat és a fotót Müller Róbertnek, Straub Péternek és Heinrich-Tamáska Orsolyának köszönjük! A leltári szám stílusa alapján a kardot 1963-ban valószínűleg már újraleltározták. Lelőkörülményeiről semmit nem lehetett kideríteni. Akard vizsgálatát Peremi Ágota tette lehetővé számunkra, amit ezúton is köszönünk!