A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Régészet - Scholtz Róbert: Szkíta, szarmata és késő népvándorlás kori leletek Tiszavasvári-Kapusz-lapos lelőhelyről

sírba (KJSFALUDI 2004. 177-178.). A bekarcolt vagy besimított spirálmotívummal (csigamotívum) díszített orsógombok elsősorban a szkíta jellegű Alföld csoport területén terjedtek el. Az Erdély/ Ciumbrud csoport területéről eddig egyetlen darabot sem közöltek.

53 Az elsősorban temetkezésekből publikált tárgyak felszínét három,

54 négy,

55 néhány esetben öt spirálissal díszítették. J. Chochorowski 11 különféle típusú orsógombot különböztetett meg. A spiráldíszes orsókat a 7. típusba (8,4%) sorolta (CHOCHOROWSKI 1985. 79. Abb. 21: 8.).

56 A tiszavasvári 3. objektumból egy szürke orsókarika került elő (X. tábla 2.). Párhuzamát a Szentes-vekerzugi (99. sír: PÁRDUCZ 1955. 1., Pl. I: 10.), valamint a tápiószelei temetőből (II. árok: PÁRDUCZ 1966. XIX: 33.) ismerem. Csonttárgyak Egyik végén kihegyezett, hasított csontból készített lyukasztót találtunk a 3. objektumban (X. tábla 1.). A háztartási eszközt a hétköznapok során bőr, s más szervesanyagok lyukasztására használták. Bottyán A. müvében e tárgytípus még nem szerepelt. J. Chochorowski 1985-ben 13 darabról tudott, melyeket alapanyag alapján két csoportba osztott: 1. fém, 2. csont. Az utóbbi kategóriába 4 darabot sorolt (CHOCHOROWSKI 1985. 85. Abb. 24. A: 2). Pontosabb keltező értékkel nem rendelkeznek. Kő A Kapusz-laposi lelőhely településobjektumainak és három temetkezésének leletanyagában különböző nagyságú és feltehetően különböző rendeltetésű köveket figyeltünk meg. A településen egy ház (3. objektum), egy kemence (6.01. objektum) és egy árok (9. objektum) betöltése tartalmazott 3-4 kődarabot. A 12. „harcos" sírban a kövek a sírgödör északi oldalának közepénél kerültek elő. Egyik oldaluk megmunkált: feltehetően fenőkövek. Méretük 4,9-7,6x3,5-5,8 cm között változik. A kövek sírbatételének szokása a Kárpát-medencében már a preszkíta korban elterjedt (PÁRDUCZ 1966. 83.), s a szkíta korszakban is tovább élt. Téglaszínű, koromfoltos, trapéz alakú fenőkő töredékét találtuk a 8. objektumban (XI. tábla 18.). A fenőkövek általában ismert, gyakori tárgyak a korabeli temetőkben (BOTTYÁN 1955. 50.). J. Chochorowski két típusukat különböztette meg. Az 1. típusba a hosszúkás, lekerekített végű, egyik végén átfúrt fenőköveket (84,6%), a 2. típusba az átfúrás nélküli, élezőfelülettel ellátott homokkődarabokat sorolta (15,2%). Az 1. típus a Mezőcsát kultúra leletanyagában jelent meg először, majd a szkíta kori temetkezések jellegzetes mellékletét képezte egészen a La Tène korig (CHOCHOROWSKI 1985. 84-85., Abb. 24A-B.). A Kapusz-laposi példányt kérdőjelesen a 2. típusba sorolom, de töredékes volta miatt nem zárhatjuk ki annak lehetőségét sem, hogy letört része eredetileg át lehetett fúrva. Románia területéről egyedül a szaniszlói temető 37. sírjából származik spiráldíszes orsógomb (NÉMETI 1982. Abb. 12: 9.). A kutatás azonban e temetőt az Alföld csoporthoz köti (KEMENCZEI 2001B. 77.). Például Chotín I-A 32. sír (DUSEK 1966. Taf. XXXV. 7.) Orosháza-Gyopáros 9. és 120. sír (JUHÁSZ 1976. 231. 2. kép 4., 248., 7. kép 3.). Például Alsótelekes (PATAY-KISS 2001/02. 11. ábra 5.), Chotín I/B. 8. sír (CHOCHOROWSKI 1985. 79. Abb. 21: 7.), Csanytelek 7. sír (CSALLÁNY-PÁRDUCZ 1944/45. XXX. t. 2-2a.), Gáva-Szincsepart (KEMENCZEI 2001B. 41^45. Abb. 12: 8.), Orosháza-Gyopáros 2. sír (JUHÁSZ 1973. 2. kép 4.), Törökszentmiklós-Surján 46. sír (CSALOG-KISFALUDI 1985. Abb. 3: 7.). A lengyel kutató összesen 320 db orsógomb felhasználásával alkotta meg típustáblázatát. A 7. típusba az orsók 8,4%-a (26 db) tartozott (CHOCHOROWSKI 1985. 79.).