A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Régészet - Scholtz Róbert: Szkíta, szarmata és késő népvándorlás kori leletek Tiszavasvári-Kapusz-lapos lelőhelyről

Szkíta, szarmata és késő népvándorlás kori leletek Tiszavasvári-Kapusz-lapos lelőhelyről Scholtz Róbert 1. kép A lelőhely a III. katonai felmérésen Abb. 1 Der Fundort auf der dritten Militäraufnahme A feltáráson részt vett Jakab Attila, Lukács József, Pintye Gábor, Scholtz Róbert régész, Bocz Péter technikus, Subert Csilla adatrögzítő, Kiss László, Svéda Csaba rajzolók, Bakos János régésztechnikus. Köszönöm az ásatásvezető L. Nagy Mártának, hogy a leleteket publikálásra átengedte! A rajzokat Beleznai Gabriella, Gábor Tamás rajzolók, valamint a szerző, a térképet Veszprémi László geodéta készítette. Segítségüket köszönöm! Az RKM kötetben olvasható jelentésben a lelőhely Tiszavasvári-Királytelki út (Rókalyuk) néven szerepel. Az ásató elmondása szerint a helyiek Rókalyuk-dülő néven ismerik a területet. A katonai térképen a lelőhely a Kapusz-lapos vidékére esik, ezért a továbbiakban én ezt a nevet használom. NyJAME L. 2008. 225-269. 225 2006. október 11-18. között a Jósa András Múzeum régészei' L. Nagy Márta vezetésével megelőző régészeti feltárást végeztek Tiszavasváriban, a ICapusz-lapos-dűlőben.

2 A területen egy föld alatti öntözőrendszer kiépítését kezdték meg. Az 1 m széles, 80 cm mély árok ásása közben két régészeti lelőhelyet bolygattak meg. A cikkben bemutatásra kerülő lelőhely Tiszavasváritól mintegy 4,2 kilométerre északkeletre fekvő Kapusz-lapostól délre eső, észak-déli homokdombokon található (1. kép). Az öntözőárok nyomvonalában három hamvasztásos és két zsugorított csontvázas szkíta kori sír, egy császárkori sír, két szkíta ház, 5 árok, valamint 11 gödör került elő (NAGY 2007. 303.

3

). Tanulmányomban a szkíta korszakra keltezhető objektumokat elemzem. A császárkori és a szórványos késő népvándorlás korra keltezhető leletanyagot csupán bemutatom az objektumleírásoknál.