A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Régészet - Makkay János: Antik források — ősi szokások

ép, a másik töredékes). Mégpedig egy 195-196 cm magas férfi csontjainak a társaságában (PENNER 1998. 89., 92., Taf. 24: 1., 194. jegyzet: pontos hivatkozással, MAKKAY 2000. 34., 104. jegyzet). Egy ilyen típusú zablarész keltezése tágabb értelemben véve minden bizonnyal a hükszósz időszak, a XV. század előtt. 20 E különös csontmaradványok történeti értékeléseit - ha egyálta­lában vannak ilyenek - nem ismerem, lehet, hogy mindmáig tényleg csak kuriózumnak számítanak. Utalok viszont az anaki­ták vagy enakiták népére, akik a zsidó törzsek hódítása idején Hebront és környékét lakták, tehát a terület őslakosai voltak. Magas termetük miatt Izrael népe számára óriásoknak látszottak (Szám. 13.1, Mtörv. 2.10-11.). Góliát is közülük való lehetett. Hebronból a terjeszkedő zsidók elűzték ugyan az anakitákat (Józs. 14.6-15, 15.13-19, 21.11.), de a filiszteus városokban (Asdod, Gát, Gaza) egy kis részük megmaradt. Most döbbenek rá egyébként arra, hogy valóban a filisz­teusok kezén juthattak el és honosodhattak meg Levantén azok a feltétlenül indoeurópai (sztyeppéi, hettita, mükénéi) eredetű szigonyok, amelyek ott csaknem kizárólag filiszteus környezet­ben fordulnak elő (MAKKAY 1983., MAKKAY 1989. 68-94.). Eb­ben a felfogásomban csak megerősített a múlt század kilencve­nes éveinek elején Izraelben, Megiddo közelében a Tel Jatt lelő­helyen (ősi nevén Ginti A7rm//ben 21 ) egy barlangban talált, 1200 körül elrejtett bronz raktárlelet háromágú szigonya (ARTZY 2006. 64., Fig. 2.10: 1., Pl. 17: 1. - 2. kép), amely pontos párhuzama a filiszteus városokban korábban talált szigonyoknak. Sajnos, a szétszóródott raktárleletet közreadó Michal Artzy még a Levan­tén talált szigonyok esetében is meglepően tájékozatlan (termé­szetesen nem ismeri a kérdéssel részletesen foglalkozó tanulmá­nyaimat sem), nem is beszélve a hettita és mükénéi központok 2. kép Tel Jatt lelőhelyen egy barlangban talált, Kr. e. 1200 körül elrejtett bronz raktárlelet háromágú szigonya (ARTZY 2006. Pl. 17: 1. alapján) Fig. 2 Tel Jatt, trident from a bronze hoard hidden in a cave around 1200 B.C. (after ARTZY 2006. PI. 17: 1) A zabiák és az embercsontok pontos előkerülési helye "In a cistern in trench 7, which contained a number of early Third Semitic potsherds and bronze objects, as well as some human bones - including those of a man of the unusual stature of 6 feet 5 inches, ..." (PENNER 1998. 92. - további hivatkozással: R. A. Macalister: The excavation of Gezer 1902-1905 and 1907-1909. 2. London. 1912. 14., Fig. 217. Palestine Exploration Fund. Vö. ARTZY 2006. 63-64.!) Sajnos, az akkori ásatási technikák színvonala (nekem) nem teszi lehetővé a pontos keltezést: "The Gezer excavations suf­fered from the worst practices of the time ... There was no control over stratigraphy, ... the interrelation of objects and deb­ris was ignored. Macalister himself said, ?the exact spot in the mound where any ordinary object chanced to lie is not gene­rally of great importance." (www.bibleplaces.com/gezer.htm) így azután legfeljebb annyit tudunk, hogy Gezer a középső bronzkorban (2000-1500 között) az egyik legfontosabb kánaáni város volt, hatalmas fallal körülvéve, egyik tornyának fa­lai 52 láb vastagok. III. Thotmesz egyik felirata szerint a fáraó 1468-ban elfoglalta a kánaániaktól, és - amint azt a teli amar­nai levelek mutatják - attól kezdve Gezer királya a fáraó vazallusa volt. A zablapárt - és feltehetően velük együtt a hatal­mas férfiú csontjait - így 1468 elé kell kelteznünk, ami nem mond ellent a zabla típusának. Még az sem kizárt, hogy a geze­ri óriás az 1468-as harcban vesztette életét, de ez megtörténhetett korábban, a hükszószok kiűzésekor is. A város lakossága egyébként kánaánita maradt egészen a X. század elejéig, amikor egy egyiptomi fáraó (Sziamun) újból elfoglalta és feléget­te, és nászajándékként Salamon királynak ajándékozta, amikor az feleségül vette a leányát (lKir 9.16.). Salamon újjáépítet­te a várost, amely izraeli királyi központ lett Philiszteia határán. Halála után azonban - mikor Izrael felbomlott - Sisak fá­raó ismét lerombolta, amikor 924-ben háborút nyert Jeroboám ellen (lKir 14.25.). A zablapár és a csontváz azonban ezek­hez a kései rombolásokhoz már semmiképpen nem köthető. (www.jewishvirtuallibrary.org/jsource/Archaeology/Gezer.html) Atell amamai táblák több levele is említi a helyet: MORAN 1992. 288: 26., 289: 18-19., 290: 28.

Next

/
Thumbnails
Contents