A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Régészet - Makkay János: Antik források — ősi szokások

mellett azért volt egy két méter hosszú, üresen hagyott fakoporsó, mert még az sem volt elegendő a háton fekvő helyzetben eltemetett, hatalmas tést befogadására.

15 Ez a feltevés azonban nem ad magyarázatot a benne talált hamus laza földre, amely talán a bele helyezett prémek, szőnyegek, gyékények maradványa lehetett. Ismételten hangsúlyozom, hogy Jósa András kiváló anatómus volt, az általa rögzített 200 cm-es magasságot szó szerint kell vennünk. A temetkezés korát illetően semmiféle kétség nem merülhet fel: a gödörsíros (okkersíros vagy kurgán-) művelődésbe tartozik, tehát Magyarországon a kései rézkort és a korai bronzkor legeslegelejét képviselő átmeneti időszakba, valamikor a harmadik évezred második felében.

16 Összefoglaló munkájában Kalicz Nándor ismertetett néhány hasonlóan hosszú csontvázat, szintén a gödörsíros művelődés emlékanyagából, a Kárpátokon túli Romániából, illetve Ogyesszából (KALICZ 1968. 25., 65. jegyzet, 31., 93. jegyzet).

17 AII. holbocai csoport csontvázai erősen zsugorított helyzetben voltak, az oldalukon feküdtek, és a testüket hajdan vastag vörös okkerréteggel borították be. A csontvázak hosszát nem ismerjük, csak annyit tudunk, hogy egyikük 197 cm-nyi volt, ami csaknem pontosan megfelel a császárszállási csontváz méretének. Az Ogyessza területén feltárt gödörsíros kori temetőben is volt néhány magas termetű férfire utaló csontváz: magasságuk 204 és 174 cm közötti. Három további váz a sírban lemérve 191, 182 és 180 cm hosszú volt (KALICZ 1968. 31., 93. jegyzet - további irodalommal). Nem ismerek adatokat arra nézve, hogyan és miért kerültek ezek a sztyeppéi gödörsíros kori férfiak éppen a Fekete-tenger partjára. (Csak nem tengeri útra készülődtek?) Magas vagy éppen nagyon magas termetű férfiak csontváza nem is olyan ritka a gödörsíros művelődés magyarországi anyagában. A kétegyházi 5/a. kurgán egyik csontváza 30-35 éves férfié volt, és 177 cm-es méretével magasnak számít. Ugyanazon a lelőhelyen a 6. kurgán 3. sírja egy másik férfié volt, magassága 169 cm körüli. Egy Dévaványán, a Barcé halmon feltárt férfi csontváz 173 cm-nyi volt. Hortobágy-Arkuson, a Kettőshalomban talált csontváz magassága nem állapítható meg teljes pontossággal (ECSEDY 1979. 19-20., Fig. 6.), de szintén a magas termetűek közé tartozott. Végül a balmazújvárosi Arkusmajorban talált csontváz egy 170 cm-nél magasabb férfié volt (MARCSIK 1979. 87-91.). Marcsik Antónia szerint, akinek módjában volt tanulmányozni a magyarországi - a gödörsíros körbe tartozó - csontvázak egy részét, e férfiak magas termete posztkraniális - tehát végtag- csontjaik robusztus voltával kapcsolatos. Hosszú csöves csontjaik, összehasonlítva a nők megfelelő csontjaival, nagyok, és erőteljes izomlenyomatok láthatók rajtuk. Ezek a sajátságok legalább négy esetben a koponya archaikus formai sajátságaival együtt jelentkeznek. E tekintetben azonban a férfi és női csontvázak eltérnek egymástól, mivel a nők testmagassági méretei magas vagy középmagas termetre utalnak ugyan, de morfológiailag minden esetben gracilisak, nem pedig robusztusak (MARCSIK 1979. 91.). A megvizsgált férfi csontvázak az europid nagyrassz archaikus (cromagnoid és protonordikus) sajátságait mutatják. Sőt, a Szrednyij Sztog időszak minden koponyája olyan jellegzetességekkel bír, amelyek típusa kimondottan protoeuropid. A Szrednyij Sztog népesség átlagosan - a mai testméretekhez viszonyítva is - a közepesnél magasabb volt (POTEKHINA Kicsit előre szaladva mondanivalómban, Hérodotosz emlékezett meg egy ilyesféle legendabéli esetről, amikor arról írt, hogy Tegeában állítólag megtalálták Oresztész csontvázát: ásás közben „egy hét könyök hosszú koporsóban ... egy bele illő csontvázat" (HÉRODOTOS 1.67-68. Vö. WEST 2007. 426.!). Tehát a Boleráz időszak és a korai bronzkor közé keltezhető. A romániai lelőhely 7 km-re keletre fekszik Iasitól. Kalicz szerint a gödörsíros művelődésnek 23 sírja került itt elő. Valójában 1951-ig csak 18 ilyen csontvázat tártak fel (PRÉDA 1996. 239.). Holbocaról 21 csontváz mutatkozott alkalmasnak embertani elemzésre (NECRASOV 1980. 338.), de ezek közül 3 nem tartozik a gödörsíros népességhez.