A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Régészet - Cristian Virag: A Kovács gyűjtemény újkőkori és rézkori kerámiaanyaga

A kultúra területi eloszlása Romániában nagyon jól behatárolható: a Túr medencéje és a Sebes-Körös közé eső terület (MAXIM 1999. 76.), jelesül Észak-Románia síkságai: a Szamos és a Berettyó síksága, a Kraszna síksága, az Ecsedi síkság, az Ér síksága, a Károlyi síkság és a Nyíri plató. Később a Piscolt csoport (E. Comsa szerint a Ciumesti kultúra) területe dél felé terjeszkedett, lefedve a Körös-Starcevo kultúra területének is egy kis hányadát (COMSA-NÁNÁSI 1972. 11-14.). A Piscolt csopothoz tartozó leleteket találtak Berean, Careiben, Ciumestiben, DindesTiben, Moftinu Micen, Piscolton, Sanisläun, Säcuieniben, Tireamban, Vasadon stb. Ez a műveltség jelen van Északkelet-Magyarország területén is a Szamos alsó medencéjében, a Tisza kanyarjában, valamint Szlovákia és Kárpátalja területén. Fejlődés A Piscolt csoportnak - elsősorban a kerámiára alapozva, néhány díszítési elemet (becsipkedés, meander, Lippenrand szájak, valamint az égetési technika, a fényezés, a díszítés stílusa) figyelembe véve - három fejlődési fázisát határozták meg. Ezek a fázisok egyidejüek a Cluj-Cheile Turzii-Lumea Nouä-Iclod más műveltségi csoportjaival (MAXIM 1999. 76.). /. Az első fázis A Piscolt csoportnak ebben a fejlődési szakaszában még pregnánsan jelentkeznek a régi Starcevo IIIB-IVA szintjének elemei, nevezetesen a csonkakúp alakú edények Lippenrand szájjal, csonkakúp alakú tálak, rövid szájú, csonkakúp alakú fazekak, fényezett díszítések, a barbotin, a csipkedés, oltárocskák és a mikrolitok (LAZAROVICI 1980. 23-29.). Ez a kora neolitikum idején kiteljesedő szakasz felismerhető egy sor lelőhelyen: Berea Ciumeçti (Stavilä Micä, Stavilä Mare, Viile Berei, Grädina florilor, Berea I), Ciumesti-La Silozuri (Ciumesti III), Sântandrei, Tiream, Urziceni-Crucea Vada. Ebben a periódusban lágy kerámiáról beszélhetünk, amit az iszap és a szerves maradványok keveréke eredményez, mely jelenség a használati kerámia esetében a Körös-Starcevo IVA-IVB idején is kimutatható. Ugyancsak megjelenik egy iszappal és sok apróra vágott pelyvával soványított kerámia, melynek alapanyagát gondosan választották ki, jól felfényesítették és igen jól égették ki. Gyakran figyelhetünk meg festésnyomokat. Közvetlenül az edények felületére festettek. A motívumok és a bekarcolások igen változatosak. A Lippenrand forma és a becsipkedések ritkulása vagy hiánya mutatja az átmenetet a középső fázisba. A festett kerámia motívumkincse szerves folytatása a Duna vidéki Körös-Starcevo kultúra késői fázisának, de a délkelet-európai kortárs horizontokból ismertekkel is rokon (LAZAROVICINÉMETI 1983. 29.). így a festett, pontozott vonal, akárcsak a festett pontokból kialakított hullám- és cikcakk vonalak ismertek a Dimini kultúra kezdeti szakaszából. A széles feketével vagy barnával festett sávok, közöttük pontozott vonalakkal számos analógiát mutatnak a Tiszacsege-Homokbánya és a Rétközberencs-Paromdomb Szatmár csoportjával (KALICZ-MAKKAY 1977.). A bekarcolt cikcakk vonalas sávok vagy a cikcakk vonalak közötti csipkedések, valamint a bekarcolt díszítések kombinálva széles, feketével festett sávokkal a Szatmár csoport Rétközberencs-Paromdomb lelőhelyének kerámiáin jelentkeznek. 2. Fejlett fázis A Piscolt csoport közösségei ebben a fázisban érték el fejlődésük csúcsát, amit számos lelet támaszt alá: Andrid-Päsune, Berea-Ciumesti, Carei, Cäpleni, Ciumesti, Dindesti, Moftinul MicPescärie B, Piscolt, Resighea, Sanisläu, Säcuieni-Horo, Tiream, Unimät, Urziceni, PiscoltVärzari, Väsad stb. Ez a fázis a középső neolitikum időszaka.