A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)
Régészet - Jakab Attila - Jankovics Norbert: A nagyhalászi Pusztatemplom
A nagyhalászi Pusztatemplom Jakab Attila - Jankovics Norbert Bevezetés 1981 júniusában bejelentés érkezett a Jósa András Múzeumba, hogy Nagyhalász DNy-i részén, a Pusztatemplom nevű dűlőben, tereprendezési munkálatok során faragott kőből épült kőfalat találtak. Németh Péter megyei múzeumigazgató helyszíni szemléje során megállapította, hogy valószínűleg a középkori Halász templomának alapfalai kerültek elő. A dűlőben, illetve az előkerült fal környékén családi házakat kívántak építeni, ezért szükségessé vált a leletmentés (1- kép). A leletmentő feltárást 1981-82-ben Lőrinczy Gábor vezette. Az ásatás eredményeiről három rövid jelentés látott napvilágot (LŐRINCZY 1982., LŐRINCZY 1983., ISTVÁNOVITSLŐRINCZY 1986. 165-166.), valamint a Nagyhalászi Hírekben két részletben foglalta össze a feltárást és eredményeit a monostor feltárója (LŐRINCZY 1991A., LŐRINCZY 1991B.). 1 1. Adatok Nagyhalász és korai templomának történetéről A település 1280-ban tűnik fel a forrásokban, amikor a Rátót nembeli Roland bán két fia ezt a birtokukat is cserébe adják Baksa ispánnak és testvéreinek. 2 Egy 1283-ra hamisított oklevél szerint a Rátót nembeliek perlekedtek érte. Ennek eredményeképpen a birtokot Rorandus bán fia Mátyás kapta. A források két Halászt is emlegetnek. Egy 1323-ban kelt 1. kép A Pusztatemplom elhelyezkedése Nagyhalász határában Figl Situation of Pusztatemplom (old church) in the vicinity of Nagyhalász 1 Köszönjük az ásatónak a közlés lehetőségét! Az ásatáson a rajzokat Béres Mária, Istvánovits Eszter és Jónás László készítette. 2 A település első említését korábban többen is 1245-re tették, amikor is egy oklevélből arról értesülünk, hogy IV. Béla, az egykor a szabolcsi várhoz tartozó, lakói által elhagyott földet István bánnak adományozza. Németh Péter az említett települést a Szabolcs község határába olvadt Halász-szeggel azonosította (NÉMETH 1997. 88.). NyJAME L. 2008. 307-356. 307