A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Történelem - Bene János: Nyíregyháza az I. világhábrúban

tudomásul, hogy az igazgató a számtant, a mennyiségtant és esetleg valamelyik ellátatlan tárgyat, a megválasztandó tanár a nyelveken kívül a kereskedelmi levelezést és történelmet tanítja, míg a többi tárgyat - ezek között a tornát is - megfelelő képesítéssel bíró tanárok fogják előadni. Az iskola helyéül ideiglenesen a város tulajdonát képező, úgynevezett Kisbörtön épületét jelölték ki, az Eötvös utca 13. és a Csillag utca 2. saroképületet, melynek saroktermét tanteremnek, a többi helyiségét tanári szobának, igazgatói szobának és lakásnak szánták. Az épületben lévő cselédszerző intézetet a városmajorba tették át (SzSzBM Lt. V.B.181. jkv. 1918. júl. 26. K. 22343/1918.). Az 1918. október 18-i közgyűlésen jelentették be, hogy az iskolába 50 növendék iratkozott be, 22 fő Nyíregyházáról, 24 a vármegyéből és négyen más törvényhatóságból. Ugyanezen a közgyűlésen az iskola felügyelőbizottsága új iskolaépületet kért, mert a következő tanévben már 3 tanteremre lesz szükség a kiszolgáló helyiségek mellett. A közgyűlés úgy döntött, hogy az akkor frissen megvásárolt Vay Ádám utcai Bodnár István-féle házat adja át (SzSzBM Lt. V.B. 181. jkv. 1918. okt. 18. Kgy. 583., 584/1918.). 1918 őszére azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a Monarchia kimerült, és a leghalványabb remény sincs a háború győzelmes befejezésére. Az ellátási nehézségek a tetőfokukra hágtak, de egyre erősödött a belső feszültség és a nyugtalanság is, melyet tovább növelt az addig ismeretlen, nehezen gyógyítható kór, a spanyolnátha megjelenése. Az 1918. október 18-i közgyűlésen Bencs Kálmántól értesülünk arról, hogy szeptember második felében Nyíregyházán is fellépett a spanyol kór. Halálesetek történtek, s azok szaporodása miatt az alispán az iskolai tanítást előbb október 13-ig, majd a polgármester kérésére október 27-ig beszüntette. Ugyanaddig a mozgóképszínházakban is betiltották az előadásokat. A közgyűlésig Nyíregyházán 811 ember betegedett meg, kik közül 36-an meghaltak. Páratlan tevékenységet fejtett ki a járvány leküzdésében dr. Konthy Gyula városi ügyvezető orvos és dr. Hoffmann Emil kerületi orvos (SzSzBM Lt. V.B.181. jkv. 1918. okt. 18. Kgy. 525/1918.). Ugyanezen a közgyűlésen jelentette be a polgármester, hogy a rend fenntartására a császári és királyi katonai rendőrség alárendeltségében 32 fős katonai rendőrség is cirkál a városban. Ezekben a napokban ismételten kérte a közgyűlés, hogy a rend biztosítására, a városi csendőrőrs megerősítésére a belügyminisztérium helyezzen lovas csendőrséget Sipos bokorba, Királytelki pusztára és Simapusztára. A hangulatot ekkor már az Oroszországból hazatérő hadifoglyok formálták. A mindenfelé felbomló frontokról szervezetten vagy szervezetlenül özönlő katonák és a hazatérő hadifoglyok nap mint nap átutaztak Nyíregyházán. Jelenlétükkel, mozgásukkal, jelszavaikkal, indulataikkal nem a régi közigazgatás malmára hajtották a vizet. 1918. október 20-án, vasárnap délelőtt 11 órakor ismét nagy népgyűlés volt a Zöldség téren. Ötezres tömeg gyűlt össze, hogy állást foglaljon a mielőbbi béke, a magyar demokrácia, a magyar állam függetlensége mellett. A népgyűlés kimondta, hogy mindazon erőknek, amelyek ezt akarják, össze kell fognia. Nagy Kálmán megnyitó beszéde után dr. Garay Kálmán ismertette a kibontakozás útját és lehetőségeit, melyek szerinte mind egyfelé mutatnak - a Károlyi Mihály által megszemélyesített politika támogatása felé. Garay határozati javaslatot is előterjesztetett: Károlyi Mihály és a vele szövetséges pártok, a Függetlenségi és 48-as Párt, a Szociáldemokrata Párt és az Országos Polgári Radikális Párt vezetősége egységes blokkban egyesüljön és e követeléseknek szerezzen érvényt. A bejelentett szónokok közül Groák Ödönné betegsége, Gábor Sándor rajta kívül álló okok miatt nem tudott megjelenni, ezért azután Kazimir Károly kapott szót, aki az osztályuralom elvetését és a népparlament megválasztását követelte. A népgyűlés végén a jelenlévők táviratot intéztek a közélelmezési miniszterhez, követelve a város zsír- és lisztszükségletének mielőbbi kielégítését. A népgyűlésen ismét nagy számban jelentek meg a nyíregyházi asszonyok is, akiket