A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Történelem - Bene János: Nyíregyháza az I. világhábrúban

Nyíregyháza az I. világháborúban Az 1916. december 1-én megtartott közgyűlésen vegyes érzelmeket kiváltó hírekről számolt be a polgármester. A rendkívüli ülést I. Ferenc József halála és IV. Károly trónra lépése okán hívta össze Ballá Jenő, de ekkor jelentették be az erdélyi menekültek hazatérését, és ekkor jegyezték az ötödik hadikölcsönt is. A város 1916-os közélelmezéséről számolt be Ballá Jenő polgármester az 1917. január végi városi közgyűlésen. 1916 januárjában még maga látta el a lakosságot a város azzal a liszttel, amelyet 1915-ben vásárolt fel. 1916 januárjától már más volt a rendszer: zár alá vették a még meglévő termést, és az ellátást a Hadi Termény Részvénytársaságra bízták, egyben behozták a lisztjegyeket. A Hadi Termény itteni kirendeltség-vezetője Gábor József. A tejhiány enyhítésére 80 fejőstehenet állított be a város. A borsodi szénbányákból idejében és elegendő kőszenet rendeltek, Gömör vármegyében pedig bőséges mennyiségű tűzifát kötöttek le. Fűszerhiány - mint ahogy az a tüzelő esetében is - a szállítási nehézségeken kívül azért volt, mert lelketlen kufárok felvásárolták és titkos utakon kicsempészték a városból. 1916-ban a város a lakosság rendelkezésére bocsátott 12.100 mázsa kását, 95 mázsa árpagyöngyöt, 9 mázsa hántolt borsót, 100 mázsa aszalt szilvát, 121 mázsa „dánvajat", 1 mázsa szalámit, 34 mázsa burgonyát, 58 mázsa szappant, 10 mázsa vöröshagymát, 900 mázsa cukrot, 300 mázsa sót, 82.460 liter tejet. Levágatott a város 68 szarvasmarhát, 48 borjút, 215 sertést, melyeket saját hússzékében méretett ki. Forgalomba bocsátott 367 vasúti kocsi tűzifát, 143 vagon porosz és magyar szenet {Nyírvidék XXXVTII: 16. 1917. jan. 31. 2.). 1917 Az 1917. február 16-i közgyűlésen ismét a nehézségekről beszélt Ballá Jenő polgármester. Szinte teljesen megbénult a vasúti teher- és személyforgalom a legutóbbi napokban bekövetkezett korlátozások miatt. A teheráruk közül csak a fa, szén és petróleum szállítható, a többire szállítási tilalom volt érvényben. így nem tudták a városnak a cukrot elhozni, pedig azt a gyár már rendelkezésre bocsátotta. Öt hét óta vesztegelt Debrecenben egy vagon dohány. A személyforgalom sem volt jobb: Budapestre és vissza naponta csak egy-egy vonat közlekedett. Súlyosbította a helyzetet, hogy a Budapestről érkező vonat mindig késett, így az utasok rendre lemaradtak a csatlakozásokról, újabb fél nap veszteglésre kényszerültek. A bécsi katonai vonalparancsnoksághoz pedig hiába fordult a város orvoslásért. Napok óta nem érkezett szén, így a villanytelep és a kisvasutak forgalma is veszélybe kerülhetett. Az Országos Szénbizottság a nyíregyházi villanytelepet a harmadik osztályba sorolta, ami azt jelentette, hogy a rendes szénszükséglet 1/10-ét kapta csak a település. A polgármester sürgönyökkel bombázta a bizottságot arra hivatkozva, hogy a Villamossági Rt. a villanyvilágítás mellett a kisvasutakat, a barakk-kórházat és a malmokat is ellátja, ha nincs áram, liszt sem lesz (SzSzBM Lt. V.B.181. jkv. 1917. febr. 16. Kgy. 60/1917.). Ezen a közgyűlésen a város az 5-ös huszárok Hegedűs Pál alapját (mely a hősi halottak és rokkantak családtagjait segélyezte) 100 koronával, a császári és királyi 65. gyalogezred - ahová nagy számmal vittek nyíregyháziakat - özvegy- és árvaalapját 300 koronával támogatta. 1917 márciusában valamit javult a helyzet, a fővonalakon naponta már két vonatpár, a vicinális vonalakon naponta egy vonatpár közlekedett. A város forgalomba bocsátotta szilva, árpagyöngy, köleskása készletét, melyet a közélelmezési hivatal utalt ki, és jegy ellenében árusították. 40 vagon burgonya is a közélelmezés piacaira került, melyet még az elmúlt évben szerzett be a város. A közgyűlés úgy látta, ha szűkösen is, de ez a mennyiség elegendő lesz. Azok számára, akik hatósági lisztellátásra szorultak, a legutóbbi időben 1/5 részben tengeri lisztet utaltak, mely csírátlanítva volt, jó minőségű, élvezhető, mondta a polgármester. Szén még mindig nem volt, a villanytelep 421