A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Történelem - Terdik Szilveszter: Rácz Demeter, egy XVIII. századi görög katolikus meccénás

Terdik Szilveszter fájás hogy csak az Templomba is alig mehetek, Ex-dat nagy alázatossággal követem hogy nem udvarolhattam alázatos kötelességem szerént. E mellett egy alázatos kérésemet bátorkodom Ex-ád kegyes színe elébe terjesztenem, az Vezendi Templomnak még az első fedele, igen meg rostásodot, sok helyen csorog, alázatossan esedezném Ex-ád élőt, ha méltóztatna Inspector Uramnak parancsolni, ha csak 20 ezer tölgyfa zsindelyeket is pénzért az említet Templom fedelére adna, az Úr Isten is meg álggya Ex-áddat érette: Én pediglen tapasztalt kegyelmébe, magamat életem fottáig ajánlván, állandó tisztelettel vagyok Exnak: alázatos szolgája: R. D. Vezend. 5. dec. 1773." (MOL P 398, 136. csomó 61380.) A templom ma is áll. Szentélye a tizenhatszög három oldalával záródik, belül fiókos boltozat fedi, a síkmennyezetes hajó két klirosszal bővített. A templom ablakai szegmensíwel záródnak, kívül a hajó oldalfalait az ablakok között lefutó pilaszterek tagolják. A torony mai formájában klasszicista stílusjegyei alapján inkább XIX. századi lehet.

124 Berendezése a XIX. és XX. század fordulóján készült. A templomon kívüli építkezéseire is van adat, amikor Károlyi Antalnak eladásra kínálja a falut, utal az itteni házára is. Furcsa, hogy miközben felsorolja, mi mindent csinált Vezenden, a templomot nem említi (Károly, 1767. december 2. MOL P 398, 136. csomó 61353.). 3.3. Bazilita építkezések 3.3.1. Máriapócs A Szabolcs megyei Pócson 1696 novemberében, a helyi görög katolikus fatemplomban az Istenszülő ikont könnyezni látták. A csoda híre Bécsbe is eljutott, ami a kegykép elszállítását eredményezte a következő év tavaszán (az okokról és módjáról: TERDIK 2001. 127-131.). Ennek ellenére a helyi kultusz sem szűnt meg, mivel az eredeti ikont másolattal helyettesítették, amely néhány év múlva szintén könnyezett (1715).

125 A szabolcsi kegyhely a Károlyi család vallásos életében is fontos szerepet töltött be. Károlyi Sándor a Providentia Dei (1728) című, a birtokain található plébániák vallásos életének sajátos rendtartását is szabályozó írásában augusztus 15-re és szeptember 8-ra kötelező zarándoklatot írt elő a birtokain élő katolikusok számára a pócsi búcsúba: „Die 15 Hujus következvén Nagy Boldog Asszony napja, ha szintén az promitált miá valakik elmaradnának az pócsi devotióról, mint fellyebb decraláltatott Kiss Asszony napján. Die 8-va Septembris egész jószágumbul Sollemnis Processióval tartozni fogunk - az Parochusok kiki maga gyülekezetével - zászlók alatt Istennes dicséretekkel, szép rendel s szép példaadással, minden botránkoztatásnak el távoztatásával, Báthori szerzetesekkel magunkat conjugálván, el menni s Devotiok végezéséért az szerint visszajönni." (TEMPFLI 1996. 119. Eredeti átirata Éble Gábortól: MOL P 1507.) Családtagjai is rendszeresen részt vettek ezeken az alkalmakon. 1737-ben például Haller Gáborné, Károlyi Klára asszony Pócsról indult Máriacellbe Károlyi Ferenc három gyermekével együtt - akiknek kíséretére Csáky Konstancia mellett Károlyi Sándor Rácz Demetert is kirendelte -, hogy a török ellen harcoló testvéréért és fiáért könyörögjön.

12

^ A Károlyi családnak később még Az egyik nagyváradi egyházmegyés schematizmus szerint a vezendi templom 1802-ben épült. Ez a dátum a fentiek alapján a templom építéséhez képest túl késői, viszont a torony építési idejét jelölheti, bár stílusa alapján inkább egy-két évtizeddel későbbre datálnánk (SCHEMATIZMUS 1909. 233.). A másolatot 1707-ben kapták az egri püspöktől (PUSKÁS 1995. 169.). Cellbe végül csak Hallerné, de Sassinba (Sasvár) mindenki eljutott (ÉBLE 1893. 409.). Károlyi Klára zarándoklata emlékére három fogadalmi képet is festetett, melyek közül egyet a nyírbaktai (ma: Baktalórántháza) római katolikus templomban, kettőt pedig a kerelőszentpáli fogadalmi kápolnájában helyezett el (FARBAKY-SERFŐZŐ 2004. 353-354.). 368