A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Történelem - Terdik Szilveszter: Rácz Demeter, egy XVIII. századi görög katolikus meccénás

Terdik Szilveszter a kassai épületek lehettek, esetünkben leginkább a jezsuita templom, melynek építését 1671-ben kezdték (KEMÉNY 1904. 113.). Apócsi templomot 1731-ben elkezdték építeni, de Bizánczy halála és a püspökök gyors váltakozása miatt a munka tíz évre félbeszakadt.

114 A pócsi és a károlyi templom közötti rokonság nem lehet véletlen. Az épülőfélben lévő pócsi templomot a rendszeres zarándoklatok során Rácz biztosan megismerhette, de jó egyházi kapcsolatainak fényében az sem zárható ki, hogy a templom terveihez is hozzáférhetett. Elképzelhető továbbá, hogy a nagykárolyi templom ismeretlen tervező mestere maga Liczky Nikodém,

1

'

5 hiszen későbbi adatok azt mutatják, hogy Liczky a környéken is járt, és Rácz ismerte őt. Liczky érintettségére vall, hogy a nagykárolyi templom külső díszítése is időnként XVII. századi előképeket idéz (pl. nyitott timpanonok: Kassa, jezsuita templom főhomlokzata). A károlyi templom homlokzati oromívének arányai viszont már a későbbi, szintén Liczky által épített nyírbátori ferences templom főhomlokzat-ív megoldását előlegezik meg. Liczky szerepe talán csak a tervezésben lehetett meghatározó, az építési munkák elvégzése pallérjaira vagy a helyi mesterekre hárulhatott. Az épület megformálásban Rácz Demeternek is nagy szerepe lehetett. A kupola építésénél a munkácsi kolostor temploma lehetett a mintaadó, amelyre - mint a környék egyetlen kőtemplomára - hivatkozott is az egyik levelében. A padlásról megközelíthető toronybelsővel rokon építési megoldásokat mutat a kicsit korábban épített erdődi vár, melynek két tornyában a felső szintekre csak a palotarész padlásán keresztül lehetett feljutni (MOL P 397, 99. csomó, Számadások 1739-1829. 1739-es Inv. 45

v.). A pilaszterek dór fejezete, a központi tornyon pedig tükrös kialakításuk leginkább az erdődi vár tornyainak kialakítására emlékeztetnek,

116 amint a központi torony lanternás sisakja is.

117 A károlyi templom kapcsán röviden érdemes kitérni a kliroszokkal bővített templomtípus eredetének problematikájára is. Puskás Bernadett ennek a formának az ősképeit az áthoszi templomtípus havasalföldi, erdélyi, moldvai recepciójában jelölte meg (PUSKÁS 1998, 161-162., PUSKÁS 2002A, 123-124.). Nem valószínű, hogy a pócsi templomot tervező Liczky keleti előképeket használt, inkább saját kora barokk templomainak egyik centralizáló változatát alkalmazta. Az első tervéhez képest a pócsi templom az 1742-ben folytatott építkezés során már módosított formában épült meg - nagyobb ívű oldalapszisokkal, kettős ablaksorral -, amelynek töredékes tervanyaga szintén fennmaradt (DAZO Fond 151, Opisz 1. Nro. 525, 8.). A módosítások mögött az egri trinitárius templom hatása sejthető, bár ez a feltételezés csak akkor lehet helytálló, hogyha igaz Voit Pál megállapítása, miszerint a Kilián Ignaz Dietzenhofernek tulajdonított tervek már az 1730-as években készen voltak, noha a templom csak a XVIII. század második felében épült meg (VOIT 1964. 215-245.).'

18 Ez a korai datálás elképzelhetővé teszi, hogy a pócsi templom tervezője vagy megbízója Egerben láthatta a trinitáriusok terveit.

119 114 Ennek a két évnek az építési számadásai: DAZO Fond 151, Opisz l.Nro. 483, f2-8r. Az itt dolgozó mesterek 1731. szeptemberi és októberi munkájának napi kimutatása: DAZO Fond 151, Opisz 1. Nro. 483, 8v-16r. Ezeket a költségeket bedolgozták a későbbi számadások közé is (1742-1757): DAZO Fond 151, Opisz 1. Nro. 750. 115 Kemény Lajos is említést tesz róla a kassai mestereket feldolgozó munkáiban. Kemény úgy tudja, hogy Liczky Nicodemus kőműves 1723-ban nyert polgárjogot Kassán (KEMÉNY 1899. 114.). Liczky 1730 és 1757 között a céhmesteri tisztséget is többször betöltötte (KEMÉNY 1904. 83.). Kemény semmilyen munkát nem köt a nevéhez. 116 A várról jó metszetet közöl: LAUKA 1854. 51. 117 Bár egy XVIII. századi rajz szerint ilyen sisakja volt az 1723-ban a reformátusoktól visszaszerzett nagykárolyi Mindenszentek templomnak is (EBLE 1897. 13.). 118 A kolostor építése már 1725-ben elkezdődött, és 1735-re lett készen. A templom alapkövét 1748-ban tették le. Voit szerint a templom mindenképp megelőzi a vele közeli rokon prágai Szent Katalin templomot, amely 1737^41 -ben épült (VOIT 1969/78. I. 196., 205.). 119 Voit Pál a trinitárius templom filiációjának, méghozzá a templom ismeretlen kivitelező mestere munkájának tartja az 1748-ban már tervezett, Barkóczy Ferenc, akkor már esztergomi érsek által támogatott nagykállói templom alaprajzi formáját is (VOIT 1969/78. I, 168.). Az ötvenes években megépült templom mintája a szomszédban lévő Pócs is lehetett, amelynek ugyanilyen arányú alaprajza van. 366