A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Történelem - Terdik Szilveszter: Rácz Demeter, egy XVIII. századi görög katolikus meccénás

Terdik Szilveszter 1736. október 7. MOL P 398, bl. csomó. Károlyi Sándor levelei. 36532.).

92 Ennek ellenére Rácz Demeter a hónap végén újra tájékoztatta urát, hogy az adonyi pusztatemplomnál szeretne téglát szedni (Károly, 1736. október 27. MOL P 398, 136. csomó 60849.). Az építkezés a téglavetés miatt tehát az ősz folyamán nem volt elkezdhető, aminek következtében Rácz leveleiben fokozott izgatottság érezhető.

93 A téglák beszerzését már januárban megkezdte, s így írt urának, Károlyi Sándornak: „...s egyszersmind alázatossan instálnom, vagyon egy néhány ezer tégla rész szerént égetet s rész szerént égetetlen az tégla vetőnél, kiket mind elolvasztya az eső, kész volnék az árát le tennem a' mennyiben az Urasághnak készült, s akár pediglen az jövő nyáron mást vettetnem érette, csak hogy aval, tavasszal mindgyárt hozzá foghatnék az fundamentumához az Templomnak, lenne mind az öszve az égetetlenel circiter M/30." (Károly, 1737. január 12. MOL P 398, 136. csomó 60897.) Miután sikerrel járt, nem elégedett meg, hanem urát különféle kérésekkel tovább ostromolta: „Excellenciád kegyelmes Grátiáját az Téglák iránt szolgai mélly alázatossággal vettem, ámbár kit Isten tartózatsson, Zendülés miá szüksége valálna Excellenciádnak reája is lenni, a' mint Prefectus Uram Munkácsról haza érkezvén számba veté égetet, és égetetlen kilenczven ezer találtatik, adig a' míg ászt fel nem dolgozzák 400 ezerét is vethetnek, hacsak harminc ezerig volna is Excellenciád kegyelmébül reménségem, akár kész pénzért, akár kölcsön, mivel M. Gratilis Petras Kümüvessét hozattam el, s már egész Nyár közepéig csak heverni fog, hogy ha Excellenciád kegyelmét nem obtincálhatom." (Károly, 1737. február 15. MOL P 398, 136. csomó 60898.) Ebben a levélben az építőmesterre is találunk utalást. Az emlegetett Petrasch azonos lehet a nagybányai pénzverő mesterrel, aki alkalmazta a szóban forgó, de meg nem nevezett kőművest, mivel ebben az időben folyt a pénzverő ház építése is Nagybányán, melyet állítólag 1739-ben fejeztek be (BOROVSZKY é.n. 225. ).

94 Úgy látszik, hogy Rácz a környéken máshol nem nagyon tudott alkalmas mestert szerezni. A következő levelekben Rácz folyamatosan különböző építési anyagokat, téglát,

95 meszet,

96 fát kért uraitól. 1737. június 15-én már azt is bejelentette, hogy ténylegesen hozzáfogott az építkezéshez,

97 bár az alapozást minden bizonnyal korábban kezdhették. Károlyi Ferencnek szólt a következő levele, melyben szintén bejelentette az építkezések elkezdését, s megemlíti, hogy a környezetében lévő emberek kb. mennyi idő alatt tartják felépíthetőnek a templomot: „Az Templomot el kezdettem rakatni, lassan lassan épülget, Vice Ispán Úr négy esztendőt vetet néki, az asszony 92 Az egri püspök döntése már csak azért is figyelemre méltó, mert évekkel korábban a debreceni Szent Anna templom építéséhez engedélyezték, hogy több pusztatemplomnál hullott téglát szedjenek. Lehet, hogy ott nem voltak ilyen kegyes mondák (MÁLNÁSI 1933. 116.). Az engedélyekre fontos volt odafigyelni, mivel például 1728. január 14-én a Békés megyei gyűlésen Harruckern János Györgyöt azzal vádolták meg, hogy pusztatemplomokat hordat el magáncélra, amiből négy évig tartó viszály kerekedett (BUNYITAI-MÁLNÁSI 1935. 233.). 93 Egyszer pl. ezt írja: „Nékem pedig minden nemű consolátióm meg volna, csak építhetném fel az Orosz Templomot." (Károly, 1737. január 5. MOL P 398, 136. csomó 60900.) 94 Palmer Kálmán szerint a pénzverő építését 1734-ben kezdték el egy korábbi faház helyén, és 1739-re lettek készen, 20.784 fit. 55 kr. költségen. Ma is látható formáját 1782-ben nyerte el (PALMER 1894. 86., 167.). Ezeket az adatokat közli a város új monográfiája is, de az újraindulást 1734-1737 közé teszi (FESTILÄ-PINTILIE-CÄDARJU-SABÄU-ACHIM 1972. 270.). Ez az utóbbi változat jobban összehozható a nagykárolyi építkezés idejével. 95 Károlyi Sándornak: „Excellenciád kegyelmességébül az Téglák iránt való Comissióját mély alázatossággal vettem, az Úr isten álgya meg Excellentiádat érte, ollybá tartom, mint ha száz ezerét méltóztatott volna Excellenciád ajándékozni, mivel munkánkhoz nem foghattam volna, alázatossággal fogom refundálni." (Károly, 1737. március 13. MOL P 398, 136. csomó 60896.) 96 Károlyi Ferencnek: „én peniglen alázatossan instállok az Templomhoz vagy 100 köbül meszet Nagyságodnál" (Károly, 1737. április 5. MOL P 398, 136. csomó 60894.). 97 Károlyi Sándornak: „Excellenciád kegyelmes Grátiájábul az Templom építéséhez hozzá fogattam, ha az Úr Isten reá segét nem lészen utolsó, alázatossan kérném Excellenciád, ha méltóztatnék egy kemencze meszet kegyeimessen applacidálni, a' mennyibe kerül az M. Dominiumnak, kü, s fa vágásáért s égetésért alázatossan contentumot tennék." (MOL P 398, 136. csomó 60903.) 358