A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Megemlékezések - Nagy Vera: Kiss Lajos szerepe a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum néprajzi gyűjteményének megalapításában

Kiss Lajos szorgos munkája ellenére a város nem sokat törődött a múzeum ügyével. Csupán a következő évben, 1905. február 15-én határozott a közgyűlés a múzeum létesítéséről, melynek irányítására városi múzeumi bizottságot alakítottak, amely bizottság gyakorlatilag már korábban is működött (Kiss 1958A. 13-14.). A múzeumnak azonban véglegesnek szánt helyet nem biztosítottak. Először a Serház Tornyai által használt helyiségébe, majd a főispáni lakás üresen álló szobáiba került. A gyűjtemény gyarapítása érdekében az 1906-os évben Kiss Lajos többféle módszert is alkalmazott. Cikkeket írt a Vásárhely és Vidéke című lapban arról, hogy miért kell ezeket a tárgyakat összegyűjteni. Hasonló céllal színészi tehetségét is latba vetve humoros előadásokat tartott olvasókörökben. Az egyik helyi lap így számolt be ezekről a műsoros estekről: „ Mikor Kiss Lajos volt az előadó, a körök zsúfolásig megteltek. Némelyek talán csak azért mentek el, hogy az ő kifogyhatatlan humoros előadásán, az előadást követő komikumtól duzzadó szavalatán és magánjelenetein az estét kellemesen töltsék el. De ezeket Kiss Lajos csak ürügyül használta a néprajzi múzeum feltraktálására, megismertetésére és megkedvéltetésére. " (Kiss 1958A. 17.) (Kiss Lajos, úgy látszik, megelőzte korát annak a gondolatnak a felismerésével, hogy ha a közönséget meg akarjuk nyerni a múzeum ügyének, a tárgyak bemutatásán túl valami pluszt is kell nyújtanunk.) Tevékenységének eredményeképpen 600 tárggyal gyarapodott a néprajzi anyag 1906-ban. Tanulságos az a tény is, hogy az adományokat minden esetben közzétette a helyi újságban. Ugyanebben az évben a református egyház temetőiből Szeremlei Sámuel, a város történetíró lelkésze hozzájárulásával 300 darab megsemmisítésre ítélt régi fejfát gyűjtött. További gyarapodást jelentett Tornyai János 252 darabból álló gyűjteménye, melyet a várostól kért segély fejében ajánlott fel a múzeumnak (Kiss 1958A. 22-23.). Bár a város részéről Kiss Lajos nem számíthatott komolyabb anyagi támogatásra, mégis igyekezett szakmailag képezni magát. 1906-ban felvették a Néprajzi Társaság tagjai közé, s ettől kezdve rendszeresen olvasta a neki megküldött Ethnographiát és Néprajzi Értesítőt. Az ezekben megismert tanulmányok ösztönözték első írásaira (Kiss 1958A. 24.). A következő évben, 1907 nyarán alkalma nyílt néhány hétig Budapesten a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztálya gyűjteményét tanulmányozni, és Györffy István mellett ennek rendezésében is segített. Ez a szakmai gyakorlat muzeológiai ismereteit jelentősen bővítette. „Bátky Zsigmond külön is foglalkozott velem mind a tárgyi, mind a folklore irodalom megismertetése céljából. " - írta visszaemlékezésében. Az itt kapott segítséget Kiss Lajosnak alkalma volt mindjárt viszonozni is: „ ...hogy hasznomat is vették az osztályon, erre nézve megemlítem, hogy a múzeum vezetői teljes megelégedésére kifogástalanul rendeztem be a Csongrád megyei ház és konyha helyiségeit. " (Kiss 1958A. 28.) Tornyai mellett Györffy István szerepe is kiemelendő Kiss Lajos kutatóvá válásában. Györffy céltudatosan kereste azokat, akikre aktív közreműködőként számíthatott a néprajzkutatásban, s ezek egyikének tekintette Kiss Lajost (FILEP 1983. 33.). 1907-ben a város kibérelte a Zrínyi utcai Pokomándy-ház három szobáját a múzeum részére. Itt rendezte meg Kiss Lajos az első néprajzi kiállítást. A város közönsége azonban nem sokáig örülhetett neki, mert a házat eladták, s így 1908 tavaszától a gyűjtemény sorsa a gyakori költözés lett. Kiss Lajos 1908-ig ellenszolgáltatás nélkül végezte múzeumszervező tevékenységét. Ebben az évben először évi 400 korona fizetést állapított meg számára a város, ami azonban nem állt arányban a végzett munkával és a megélhetésre sem volt elegendő. Ügybuzgalmát azonban ez nem befolyásolta, ekkortájt kezdte el gyűjteni a vásárhelyi fazekasságra vonatkozó adatokat, melyeket feldolgozva 1914 és 1916 között több részletben publikált, az ország legnagyobb fazekasközpontjának