A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Történelem - Terdik Szilveszter: Rácz Demeter, egy XVIII. századi görög katolikus meccénás

Rácz Demeter, egy XVIII. századi görög katolikus mecénás bár Basilovits leírásával ellentétben Rácz nem a csatában tanúsított hősiességéért, hanem ura betegségében végzett kitartó szolgálatáért részesült a nagy elismerésben (BASILOVITS 1799/1804.

1. Pars III. Caput IX. 103-104.).

28 A jószágkormányzói tisztség az uradalom életében mindenképpen kiemelkedő fontosságú posztot jelentett.

29 Rácz Demeter a hadügyek miatt távol lévő Károlyi Ferenc valódi helyetteseként működött. Személyesen teljesítette ura utasításait, gyakran a család bizalmas dolgait intézte. Rácz Demeter utazásairól, megbízatásairól leginkább számadásaiból tájékozódhatunk (MOL P 1502, 151/1 3/a-d. Számadások 1732-1745.).

30 A Lucskaynál szereplő, Rácz vagyongyarapodását magyarázó, Zékány Jánossal kapcsolatos epizód részleteinek tisztázása még további kutatásokat igényel. A Zékány János életútját elsőként a XX. század elején földolgozó Takáts Sándor is utalt már a Ráczot érintő vádakra (TAKÁTS é.n. 369-379.). A Takáts által is használt, a Károlyi család levéltárában található források alapján csak következtetni lehet az ügy néhány részletére, sok részlet homályban marad (MOL P 1511, 8. d., Zékány János cári nevelővel kapcsolatos iratok). Az orosz földről hazatért Zékányról a bécsi haditanács Károlyi Sándortól is kért jelentéseket, amelyekből, és Zékány Károlyinak írt leveleiből lehet tudni, hogy 1727-ben tért haza Magyarországra, és Lucskay közlésével ellentétben nem Miszticén, hanem az Ugocsa megyében található karácsfalvi birtokán telepedett le. Károlyi Memoriáléja szerint a cári nevelő hazatérését Bizánczy György munkácsi püspök és a munkácsi baziliták segítették, bár három milliósra tartott vagyonát maga mögött hagyta, 7000 forintot és sok aranyékszert sikerült magával hoznia (MOL P 1511, 8. d., Zékány János cári nevelővel kapcsolatos iratok, f 9-14.). II. Péter cár igyekezett visszahívni egykori bizalmasát, még útiköltséget is küldve számára, de Zákánynak a bécsi haditanácstól nem sikerült útlevelet kapnia, noha Károlyi Sándor korábbi véleményét megváltoztatva támogatta kérvényeit. 1730-ban viszont meghalt a cár, a következő évben valószínűleg Zékány is eltávozott az élők sorából. György nevű, főhadnagy fia 1770 körül indított pert, hogy apja feltételezett vagyonát „visszaszerezze". 1770. december 22-én Nagykárolyban kelt, Károlyi Antalnak írt levelében azt kéri a gróftól, hogy a családi levéltárban egy kicsit körülnézhessen, mivel bécsi ágense arra utaló nyomokat talált, hogy Károlyi Sándor támogatta apja útlevélkérelmeit. Ez igaz is volt, amint Károlyi Sándor jelentéseiből és leveleiből ki is tűnik. Zékány György a levele elején nagyon illedelmesen leszögezi, hogy megkíméli Károlyi Antalt a per részleteinek ecsetelésétől, ezért aztán nem is derül ki pontosan, hogy milyen fórumon, kik ellen és milyen ügyben folyik az eljárás. Levéltári kutatásának célja, hogy kiderítse apja „állapottyát" hazatérése után, minden bizonnyal anyagi szempontból. Csak ebből az utalásból sejthető, hogy milyen perről is van szó 2

° 1734-ben és 1735-ben történtek a hadi események, amikor a Károlyi Sándor által felállított lovasezreddel a Rajna vidéken harcolt Károlyi Ferenc. Ebben a hadjáratban a magyar huszárok többször összecsaptak a franciákkal, és kisebb nagyobb hőstetteket hajtottak végre. Károlyi Ferenc és csapata 1734 júniusától vett részt benne, de ez év októberében már otthon volt Károlyban (ÉBLE 1893. 228-256., ÉBLE 1896. 1-2.). 1735 második felében a regiment újra a birodalomban harcolt, ahol a Ráczot megjutalmazó okmányok születtek, amelyekben semmi hősi tettről nem esik szó. Basilovits talán azt a történetet ismerte és tulajdonította Rácznak, amikor 1737-ben a balkáni hadjárat során Babocsay Farkas és Károlyi Ferenc főhadnagy kölcsönösen, hősiesen megmentették egymást (ÉBLE 1893.

1. 396., ÉBLE 1896. 3.). Ebben a hadjáratban Rácz Demeter már nem vett részt, mivel ura árváinak személyes őrzésére volt rendelve (ÉBLE 1893.

1. 409^10.). 29 Nem sikerült kiderítenem, hogy pontosan mikor kapta meg a címet, de elképzelhető, hogy tényleg ezekben az években, mivel 1737-től ura újra hadjáratokban vett részt, és valakinek irányítania kellett a birtokot. Károlyi Sándor mindig személyesen igazgatta a birtokait, csak nagyon ritkán nevezett ki helyettest. A jószágkormányzók listáját közli Éble Gábor, de csak 1760-tól tudta pontosan összeállítani a névsort. Az biztos, hogy az 1750-es években más is volt ezen a poszton (KÁROLYI 1911. II. 195-196.). Károlyi Sándor birtokigazgatásáról és az abban dolgozó tisztviselők munkájáról rövid áttekintést nyújt KOVÁCS 1988. 171-178. ™ Van olyan számadás, amelyiket Eötvös Miklós készített. De sok megbízatásáról tájékoztatnak Károlyi Sándor naplójegyzetei is, főképp a harmincas évek elejéről (KÁROLYI 1865. II. 9-11., 19., 26., 33., 48., 78-79.). 339