A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Megemlékezések - Nagy Vera: Kiss Lajos szerepe a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum néprajzi gyűjteményének megalapításában

együtt pontosítható az általam megadott cím is, hiszen a néprajzi gyűjtemény létrehozásával magát a múzeumot alapította meg. A Hódmezővásárhelyen élő, s a népművészet értékei iránt fogékony művészek vetették fel először a múzeum alapításának gondolatát a XIX. század végén. Az ötletet Kiss Lajos Tornyai Jánosnak tulajdonítja, aki már 1892-ben megjegyezte a helyi sajtóban, hogy az Ótemplom festett kazettáit nem vitték volna el Budapestre, ha a városnak lett volna saját múzeuma (Kiss 1958A. 7.). 1896-ban az Agyagipari Tanműhely szervezése során újra fölmerült a múzeum szükségessége, de megvalósítására ekkor még senki nem tett lépéseket (NAGY 1987. 18.). A múzeumalapítás gyakorlati megvalósítását a városban rendezett 1904-es ipari és mezőgazdasági kiállítás szervezése lendítette előre, egyben ez az esemény indította el Kiss Lajost is néprajzkutatói pályáján. Ezen a nagyszabású, a város szinte minden társadalmi rétegét megmozgató kiállításon, az ide tervezett „csevegőszobát" Tornyai javaslatára művészeti és néprajzi bemutatóvá alakították. A két hétig álló kiállítás nyomtatott Útmutatójával és Végjelentésével gazdagon dokumentált, így sokat megtudhatunk néprajzi anyagáról is (NAGY 2001.). A kiállítás művészeti és néprajzi csoportjának Finy Béla gyógyszerész volt az elnöke, a bizottság tagjai pedig Tornyai János, Endre Béla, Várady Gyula festőművészek és Plohn József fényképész. Tornyai már ekkor azzal a gondolattal kezdett a gyűjtés szervezéséhez, hogy ezzel az anyaggal majd egy városi múzeum alapjait vethetik meg. A gyűjtés és a szervezés szakértők bevonása nélkül kezdődött. Érdekes és tanulságos Kiss Lajos erre vonatkozó visszaemlékezése. Az egész kiállítás elnöke dr. Szalay József rendőrfőkapitány volt, aki hivatalába összehívta a szervezőket „ ...előadást tartott az ethnographiai tudományról, a népi tárgyak gyűjtéséről olyan merész fellépéssel és annyira tudományos nyelven, hogy nem igen értettem belőle jóformán semmit sem. Akkor néztem nagyot, mikor azt mondta, hogy Kiss Lajos színművész úr lesz szíves a tárgyakat összegyűjteni. Akinek van valami régi tárgya, jelentse neki. Később tudtam meg, hogy Tornyai ajánlatára történt ez. Fogalmam sem volt eddig a néprajzi tudományról, soha sem hallottam etnographiáról, szinte kétségbe esve tépelődtem, miket kell nekem gyűjteni?" (Kiss 1958A. 7.) Itt kell megjegyeznem, hogy ahogyan Kiss Lajos színészként kezdett el foglalkozni a néprajzi gyűjtéssel, úgy a XIX. század utolsó éveiben kibontakozó néprajztudomány később elismert hírű nagyságai sem erre a pályára készültek eredetileg. Gondoljunk csak a geográfus Jankó Jánosra vagy a természettudós, preparátor Herman Ottóra. Kiss Lajos a használható útmutatást Tornyai Jánostól kapta meg, aki ekkorra már jelentős néprajzi gyűjteménnyel és gyűjtési gyakorlattal rendelkezett. Két napig járták együtt a várost tárgyakat gyűjtve, s ez Kiss Lajos számára a legjobb iskola volt. Ugyancsak Tornyai intézte el, hogy két hétre a város fogatot biztosítson neki, mellyel a környező tanyavilágot is bejárhatta. A gyűjtőmunka kellős közepén a kiállítás elnökének meghívására a városba érkezett Semayer Vilibáld, a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának igazgatója, aki elsősorban a tárgyak csoportosítására vonatkozóan szolgált jó tanácsokkal. Kiss Lajos szerint az igazgatót az a cél is vezérelte leutazásában, hogy megszerezze az anyagot a Néprajzi Osztály számára. A kiállításrendezés szakmai tanácsadója Bátky Zsigmond volt, akinek Kiss Lajos és Samu János budapesti főgimnáziumi tanár segített (Kiss 1958A. 9-10.). Akiállítás néprajzi részére összesen 159-en adták be régi tárgyaikat, köztük Tornyai 92, Endre Béla 37 darabos saját gyűjteményével szerepelt. A kiállítás 1904. augusztus 14-én nyílt meg. A gazdag néprajzi anyagról a rendezésbe is besegítő Samu János írt beszámolót a Néprajzi Értesítőben. Cikkének egyik jelentőségét az adja, hogy a kiállítás Útmutatójánál részletesebb leírást ad a néprajzi bemutatóról, tulajdonképpen Kiss Lajos első gyűjtéséről. Megjegyezte, hogy a kiállítás a város néprajzáról teljes képet igyekezett nyújtani