A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Megemlékezések - Mohácsi Endre: Adalékok Koroknay Gyula élettörténetéhez

Mohácsi Endre A fenti történet igazolásául utánanéztem az akkori eseményeknek, amelyek abban az idő­ben és abban a térségben zajlottak. így ez a levél nemcsak egy múltbéli homályos titokra derített fényt. Az akkori önkéntes ápoló- és tanítónő - mint szemtanú - elbeszélésének közzétételével mint­egy megerősíteni kívántam a Városlőd és környékének történetével foglalkozó kutatók, helytörté­nészek eddigi munkájának eredményeit. Gyula bácsi 1943 októberében kapta a SAS behívót és a Magyar Kir. I. Páncélos Hadtest Híradó Zászlóaljába sorozták be karpaszományos 1 tizedesként. Mivel a sebesülés napja adott volt, a levéltári források és a szemtanúk beszámolója alapján összeállított VERESS 2003. II. 1077-1078. alapján könnyen ellenőrizni tudtam a történéseket: „Március 23-án 15-16 óra között a 244. szovjet bombázó-repülő hadosztály kötelékei sú­lyos csapást mértek a német védelem fontos gócpontját jelentő Város lödre. A szovjet f elder ítö-repü­lőgépek már a délelőtti órákban többször átrepülték a község légterét. Ugyanis a község északi ré­szén húzódó 8. sz. fő közlekedési út már a reggeli óráktól zsúfolva volt német csapatokkal. Többek között a községben vesztegeltek az 1. és 3. német páncéloshadosztályok egészségügyi alakulatai több száz beteg és sebesült német katonával. Csak a 3. német páncéloshadosztály egész­ségügyi gépkocsijain 840 sebesült német kato­na tartózkodott. Délután 15 óra 30 perckor déli irányból néhány kétmotoros szovjet bom­bázó- és vadászrepülőgép jelent meg. Az első hullám a Grund felől repült rá a községre és kisméretű bombák áradatát szórta le a köz­ségben összetorlódott német csapatokra. Né­hány perccel később, 16 óra előtt - keleti irányból - az előbbinél erősebb kétmotoros 'Boston ' bombázókból álló szovjet kötelék je­lent meg erős vadászrepülő kísérettel. A táma­dó kötelék kb. 80 db nagyméretű (köztük 3 db 500 kg-os) bombát dobott a községre." Az idézet hűen tükrözi 1945. március 23-a zavaros eseményeit. A nyugat felé özön­lő, összetorlódott német és magyar egységek katonái között ott volt Gyula bácsi is, és ez a bombatámadás okozhatta sebesülését. Szerencsére Koroknay Gyula túlélte a sebesülést, a háborút, s miután az orosz fog­ságból 1948-ban visszatért Nyíregyházára, foly­tathatta addigi életét és munkáját, persze fájó sebekkel és rossz emlékekkel. Koroknay Gyula sebesülési jegye Karpaszomány viselésére a érettségivel rendelkező bevonult honvédek voltak jogosultak. 28

Next

/
Thumbnails
Contents