A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Régészet - Jakab Attila: Tatárjárás kori kincslelet Tyukod–Bagolyvárról

Tatárjárás kori kincslelet Tyúkodé-Bagolyvárról 1. ábra 2.), a diószegi (HLATKY 1938. 27-28. II. tábla 16., LOVAG 1980. 224., 225. 2. ábra 9.), valamint az elveszett, s csak rajzból és leírásból ismert Hajdúszoboszló-arany szegpusztai lelet egyik gyűrűjén (HAMPEL 1893. 455. 3. ábra., MÓDY 1975. 82, 84., 3. kép 3.). A pecsétkép eltér a XIII. századi pecsétgyűrűk legáltalánosabb ábrázolásaitól. Legközelebb áll hozzá az a két félhold alakú motívumot is ábrázoló pecsétgyűrű, amelyik Négyszálláson került elő (XI. tábla 1.) (SELMECZI 1992. 107., III. tábla 73. sír 9. ábra). Távolabbi analógiája a XIII. század közepére datálható Balota-pusztai sír leletei között található pecsétgyűrű (XI. tábla 2.) (PÁLÓCZI 1989B. 101., 110. VII. tábla 5., 125., HATHÁZI 2005. 50. 41. kép, 151.). Általánosan elfogadott, hogy az éremképek hatással voltak a gyűrűk pecsétképeire (LOVAG 1980. 234. - további irodalommal). Ez alapján felvethető, hogy a tyukodi gyűrűn és párhuzamain található két félhold alakú motívum talán kapcsolatba hozható egy, a XII. század második felére utolsó negyedére keltezhető éremtípuson lévő, hasonló ábrázolással (CNH I. 134., H 125.).

21 Pecsétképét tekintve ritkaságnak számít a kincslelet egy másik gyűrűje. Ennek legközelebbi párhuzama a zalaszentgróti kincslelet egyik gyűrűje (XI. tábla 3.) (ArchErt 1911. 183. ábra, PAPVÁDI 1975. 148., 151. 18. ábra). Ennek körirata nem értelmezhető, ahogy Zsámbéky Mónika írja: „értelmetlen betűk sora" (ZsÁMBÉKY 1983. 105.).

22 Hasonló, de gyengébb kivitelű, nyolcszirmú rozettás ezüstgyűrű került elő - felirat nélkül - a szerbiai Trnjane temetőjéből egy női sírból (XI. tábla 4.) (MARJANOVIC-VUJOVIC 1984. Pl. XI. 137. sír).

23 A tyukodi példányon található feliratról Kubinyi András a következőképp vélekedett: „A kezdő kereszt után egy S betű van, ami lehetne a szokott Sigillum rövidítése. Sajnos utána annyira kopott szöveg, hogy nem lehet biztosra menni. Nem zárható ki, de nem is biztos, hogy a következő szó VM-re végződik. Elvileg nem zárható ki, hogy a SIGILLUM szót teljesen kiírták, viszont az VM (ha az) előtt nem tudom kivenni az LL-t. Az utolsó szó viszont evidensen PA VLI, bár az A nagyon kopott." Ami a korát illeti, az írásképből mindössze annyi állapítható meg, hogy: ,Jíapitális betűformát használ, ami éppúgy lehet korai mint késő középkori, valószínűbb az Arpád-kor, kb. a XII. század közepétől legkésőbb a XIV. század elejéig."^ A típusra Tóth Csaba hívta fel a figyelmemet. Segítségét köszönöm! Itt jegyzem meg, hogy Hlatky Mária a Balota-pusztai gyűrűt az omamentális díszítésű gyűrűk között tárgyalta, s a rajta lévő ábrázolást „virágidomnak" vélte. Érvelésének alapja az, hogy II. Béla pénzein is hasonló formák fordulnak elő. A datálást tovább erősítette volna, ha kiderül, hogy a leletegyüttesben lévő érmét is a XII. század első felében verték (HLATKY 1938. 38-39.). Ez utóbbi meghatározás azonban mint kiderült - tévedés: az érme a XIII. század közepére datálható (PÁLÓCZI 1989. 111., 131-132., HATHÁZI 2005. 51.). Mindezek ellenére nem lehet kizárni a virágmintával kapcsolatban Hlatky feltevését. A leletanyagban XIII. század második felére datálható bécsi fillérek is voltak (HARSÁNYI 1910. 133-134., HARSÁNYI 1912. 142., JELENTÉS 1910. 40., ZSÁMBÉKY 1983. 105., 125. 17. j.), ennek ellenére darabunkat Hlatky Mária a XIII. század elejére (HLATKY 1938. 28-29.), Parádi Nándor - elsősorban a feliratot véve figyelembe - inkább a század második felére (PARÁDI 1975. 153-154.), Lovag Zsuzsa tágabban a XIII. századra (LOVAG 1980. 226.), míg Zsámbéky Mónika - szintén a feliratok megléte alapján - a XIV. század elejére datálta (ZSÁMBÉKY 1983. 105.). A tyukodi darab alapján elfogadhatónak tűnik a XIII. század első fele, de a század második felét sem lehet kizárni a készítés időpontjául. Ennek az sem mond ellent, hogy a leletanyagban van egy-egy rombusz alakú ruhakapocs, amelyeket Odor János a XIV. századra keltezett (ODOR 1998. 129. 25. kép, 130.). A temetőt a XI-XIII. század első negyedéig használták (MARJANOVIC-VUJOVIC 1984. 175-178.). A jelzett sírban közelebbi korhatározó lelet nem került elő, de nem messze tőle feküdt egy olyan sír, amelyikben egy XII. századra datálható karperec volt (MARJANOVIC-VUJOVIC 1984. 94. Fig. 208/3., 168-169.). Rozettás fejű gyűrűket még a XV századból is ismerünk a déli területeken. Ezekre találunk példát a belgrádi Nemzeti Múzeumban (MILOSEVIC 1990. 92. 101. ábra, 112. 143. ábra). Több nyolcszirmú rozettás gyűrűt nem ismerek Magyarország területéről, de egy - a tyukodinál mindenképpen későbbi - hatszirmú, ónból készült variánsa került elő a négyszállási I. számú jász temető 70. sírjában (SELMECZI 1992. 25. II. tábla 70. 44.). Kubinyi András professzor 2007. február 21-én írt levele. Segítségét köszönöm! 263