A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Történelem - Bene János: Nyíregyháza az I. világhábrúban

Nyíregyháza az I. világháborúban Finály ígért, s abból vagononként 950 korona helyett 820 koronáért kapott a város fát. így a hatszáz vagon fán mintegy 80.000 koronát nyert a város {Nyírvidék XXXVIII: 287. 1917. dec. 29. 2.). 1917 közepén cukorból, máskor sóból, gyufából voltak hiányok. A gondokat nagy utánjárással megoldották, egyedül a világító kőolaj hiányán nem tudtak segíteni. Rekvirálást három alkalommal kellett elrendelni, január-februárban, májusban és decemberben. A három rekvirálás során zár alá vettek 2.485 mázsa 42 kg búzát, 4.695 mázsa 1 kg rozst, 2 mázsa kétszerest, 985 mázsa 49 kg árpát, 646 mázsa 66 kg zabot, 6.217 mázsa 86 kg csöves tengerit, 943 mázsa 39 kg szemes tengerit, 109 mázsa 26 kg kölest, 30 mázsa 9 kg babot, összesen 161.015 mázsa 18 kg terményt. 1917-ben a Haditermény bizományosok 173.049 mázsa és 92 kg terményt vásároltak a városban, így a város összesen 334.065 mázsa és 10 kg terményt bocsátott az állam rendelkezésére. Szálas takarmányból 5.628 mázsa alomszalmát, 152 mázsa tavasz szalmát, 98 mázsa szénát, 46 mázsa zsúpszalmát és 15 mázsa nádat vettek zár alá. A polgármesteri jelentés szerint 1917-ben a város a fogyasztók rendelkezésére bocsátott 10.809 mázsa lisztet, 4.800 mázsa cukrot, 1.078 mázsa káposztát, 7 mázsa 50 kg margarint, 161 mázsa „dánvajat", 2 mázsa szalámit, 15 mázsa borsót, 5 mázsa 60 kg babot, 40 kg aszalt szilvát és 1.153 mázsa burgonyát. Ezen kívül 100 mázsa vöröshagymát és augusztus 23-ig 45.565 és l

h liter tejet. Levágtak és elárusítottak 498 darab sertést. Eladtak tüzelőanyagul 6.961 méter fát. A városban az addigi hadikölcsönökből összesen 56.443.350 koronát jegyeztek (SzSzBM Lt. V.B.181. jkv. 1918. febr. 20. Kgy. 87/1918.). 1918 1918. január 8-án, a tisztújító közgyűlésen Bencs Kálmánt 102 szavazattal polgármesterré választották. Trák Géza Eger város főjegyzője és Oltványi Ödön városi főjegyző voltak még jelöltek. Trák Géza 64, Oltványi Ödön pedig 16 szavazatot kapott (SzSzBM Lt. V.B.181. jkv. 1918. jan. 8. Kgy. 6/1918.). Dr. Bencs Kálmán 1918. január végén vette át a polgármesteri hivatalt, Oltványi Ödön helyettes polgármester pedig a főjegyzőit {Nyírvidék XXXIX: 20. 1918. jan. 24. 2.). Bencs Kálmán helyére 1918. április 9-én dr. Garay Kálmánt választotta pénzügyi tanácsossá a képviselőtestület, a közigazgatási tanácsosi állást Krecsányi Lajos rendőralkapitánnyal töltötték be, a megüresedett rendőrtiszti helyre pedig Vertse K. Andor törvényszéki jegyzőt állították. Az utolsó háborús év elején a közgondolkodásban jelentős változások történtek. Egyre erősödött, főleg a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a polgári radikálisok ténykedése eredményeként az igény a választójog kiterjesztésére. Ezen eszméket hirdette a város országgyűlési képviselője, Fényes László is. A város és képviselője közötti kapcsolat elmélyítését szolgálta az 1918. február végén megalakult Fényes László Asztaltársaság. Az alakuló értekezletet február 24-én, délután 4 órakor tartották a Korona szálló éttermében. A több mint 300 fős asztaltársaság kifejezett célja az volt, hogy szolgálni kívánja a városban Fényes László eszméit, s az átalakuló társadalomban segítségére legyen a háborúból hazatérőknek a visszailleszkedésben. Erre az alkalomra Fényes László Nyíregyházára utazott és február 24-én délelőtt a Koronában képviselői beszámolót tartott {Nyírvidék XXXDC: 45. 1918. febr. 23. 2.). 1918 tavaszától azután megszaporodtak a civil társadalom megmozdulásai a városban. Április 22-én délután 2 órakor valamennyi üzletet bezárták, minden üzemben szünetelt a munka, sőt jó néhány magán hivatal sem fogadott ügyfelet. A Korona szálló földszinti termében népgyűlést tartottak, melyen - új jelenségként - sok nő is részt vett. A szónok a helyi szociáldemokrata párt egyik megbízottja, Kazimir Károly volt, aki az általános, egyenlő és titkos választójogért szállt síkra. Répánszky János előterjesztésére a népgyűlés Kazimir Károly követelését határozatba is foglalta, 427