A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 48. (Nyíregyháza, 2006)

Régészet - Horváth Tünde: A badeni kultúráról – rendhagyó módon

A badeni kultúráról — rendhagyó módon A fenti - meggyőzőnek tűnő - kép ellenére nehéz elhinni, hogy a badeni kultúra főnökségi társadalomban élt volna. Túlságosan korai ez az időszak (Kr.e. 3800-2800) egy ilyen fejlettségű társadalom létrejöttéhez, és a régészeti anyagnak is reprezentatívabbnak kellene mutatkoznia.

9 Ezért ne zárjuk még le a keresést a temetkezésekkel! A társadalmi változás a régészeti kultúrák esetében a hagyományos régészeti módszerekkel mindig nagyon nehezen tanulmányozható. Ha egyáltalán van erre lehetőség, akkor az a törzsek és főnökségek építőelemeinek, a falvaknak (településeknek) a vizsgálata lehet.

10 Ugyanis a törzsektől a főnökségekhez vezető út abban mérhető le leginkább, ahogyan a korábban önálló falvak saját szuverenitásukat elveszítve egyetlen nagyobb, sok-falvú főnökség testének részévé válnak. A főnökség alacsonyabb szerveződési szinten törzsek fölötti együttműködésként (pan-tribal sodalities) jelentkezik. Vegyünk például szomszédos, de különböző törzsekbe/nyelvcsaládokba tartozó falvakat, amelyek elsőként egymás között kereskednek, majd házasodnak, rendeznek közös ceremóniákat stb. Egyre szorosabbá és szélesebbé válik a közöttük levő kapcsolatrendszer: ez egy törzsek fölötti együttműködéshez vezet. *

J Találunk-e erre bizonyítékot a badeni kultúrában? Be kell látnunk, hogy feladatunk nagyon nehéz, mert a badeni kultúra 4. kép Balatonőszöd-Temetői-dűlő lelőhely és környezete (készítette Viemann Zsolt, (

www.szekely-kiado.hu orto háttérkép alapján) Fig. 4 Balatonőszöd-Temetői-dűlő: site and its surroundings (made by Zsolt Viemann, after orto map www.szekely-kiado.hu

) A régészeti hagyaték és az egykori valóság viszonyának megítélése mindig is erős rizikófaktor volt: vélemények szerint az egykori anyagi műveltség 1%-ánál is kevesebbet tárunk fel és elemzünk régészeti módszerekkel. így példának okáért a rangos temetkezések kérdéséhez nem árt, ha megjegyezzük: Balatonlelle-Felső Gamász lelőhelyen kimutatható volt az egykori sírrablás, általában réztárgyakat tartalmazó sírok esetében (a patina vagy a lenyomat zöldes elszíneződése még meglátszott) - SÓFALVI 2004. 20. A magyar ősrégészet-kutatás jellemzője az elmúlt közel 60 év során az volt, hogy mind a társadalmi változásokat, mind pedig a vallás elemeit leginkább a temetkezésekben keresték. Ennek köszönhetően a telepkutatás több évtizedes lemaradást mutat, amely egyre nagyobb szakadékot jelent, tekintve, hogy annak módszerei külföldön egyre kifinomultabbá válnak. Magyarországon jelenleg nem ismerünk olyan badeni települést - egyet sem! -, amelyet teljes terjedelmében feltártak és közöltek volna, vagy legalább eredeti kiterjedésére vonatkozólag mérvadó terepbejárási adatok állnának rendelkezésünkre. Kulturális antropológiai példáját leírták például Brazíliában: Felső-Xingu régió (CARNEIRO 2002.). 93