A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 48. (Nyíregyháza, 2006)

Régészet - Horváth Tünde: A badeni kultúráról – rendhagyó módon

Horváth Tünde adataink a korszakból.

2 így is marad azonban a kultúrának elég aspektusa, amelyet vizsgálhatunk: az első alfejezet a politikai, a második a gazdasági rendszert, a harmadik a kereskedelmet, a negyedik a specializációt, az ötödik a társadalmat, a hatodik a demográfiát, a hetedik pedig a korszak társadalmának erőszakra való hajlamát mutatja be. Politikai rendszer Minden emberi társadalomban van valamiféle politikai rendszer, azaz olyan intézmények, amelyek szervezik és irányítják az emberek közös tevékenységeit. Kis létszámú társadalmakban a politikai vezetés és szervezés informális és ad hoc jellegű: csak akkor ragadja meg valaki a vezető szerepet, ha erre igény támad. Minél nagyobb létszámú azonban egy populáció, annál körvonalazottabb a vezetői szerep és bonyolultabb a politikai szervezet. Az emberi társadalmak négy alapvető politikai rendszerbe szerveződhetnek (horda, törzs, főnökség, állam). A régészek és a kulturális antropológusok megegyeznek abban, hogy a paleolitikum vadászó-gyűjtögető emberi közösségei hordákban éltek. A három utóbbi modell olyan közösségekre jellemző, amelyek letelepedett életmódot, azaz földművelést, állattenyésztést folytatnak és közösségük állandó településekbe (falvakba, városokba) szerveződik. A törzs olyan kulturálisan elkülönült közösség, amelynek tagjai úgy tekintik magukat, mint akik ugyanattól az őstől származnak vagy ugyanazon néphez tartoznak. Alapvetően egalitárius (egyenlőségi) társadalmak, főleg pásztorkodók vagy földművesek/ültetvényesek. Gazdasági rendszerét reciprocitás (kölcsönösség) és redisztribúció (újraelosztás) jellemzi. Általában rokonsági csoportok szerint szerveződnek. Vannak vezetőik, de ez nem jelent centralizált vezetést vagy formális hivatalokat. A törzsi társadalom olyan mechanizmusokat működtet, amelyek integrálják a társadalom helyi szegmenseit: ilyenek pl. a korcsoport-intézmények, a titkos társaságok, katonai csoportosulások. A főnökség szerkezetileg és funkcionálisan is megkülönböztethető részekből áll. Stabil környezeti feltételek mellett alakul ki. A kialakuló gazdasági felesleg specializáltabb és központosítottabb politikai hatalmat is képes fenntartani, valójában ez azonban csak a szocio-kulturális integráció szintjén jelentkezik. Rangsoroló rendszer, centralizáció jellemzi. Főleg pásztorkodó vagy intenzív mezőgazdaságot folytató társadalmak tartoznak ide. A rangsoroló társadalmakban vannak formális presztízs-különbségek, de az alapforráshoz való hozzájutás lehetősége nagyjából egyenlő mindenki számára. Létezik örökletes főnöki rang. A főnök tekintélyét az biztosítja, hogy ő osztja el a javakat versenyünnepségek és vallási szertartások alkalmával. A vagyonnak csak kis hányadát teszik ki a gazdasági források, inkább szimbolikus jellegű (pl. csak meghatározott emberek hordhatnak bizonyos ruhadarabokat, ékszereket, végezhetnek bizonyos szertartásokat, viselhetnek bizonyos neveket stb.). Bár a vezetőknek nagy a tekintélye és sok a privilégiuma, mégsem halmoznak fel saját részükre élelmet vagy javakat, életszínvonaluk nem igazán különbözik a társadalom többi tagjának életszínvonalától. A főnöki poszton kívül rokonsági csoportok és rangsorok is vannak (társadalmi státusz: születési alapon). Ezért a rokonság meghatározó és fontos eleme minden rangsoroló társadalomnak. Korlátozott erőszak jellemzi, amelyben a főnök joga a bíráskodás és a büntetés (HOLLÓS 1993. XI. fejezet, 124-130.). A Kárpát-medencei neolitikus, rézkori, bronzkori és vaskori kultúrák a törzsi vagy a főnöki rendszerek kereteibe illeszthetők (államszervezet itt nem jött létre az őskor folyamán). Pedig a nyelv (és a beszéd) fontosságát maguk a „badeniek" szinte elsőként hangsúlyozták őskori kultúráink közül azzal, hogy antropomorf urnáik egy részét nyelvvel együtt formázták meg (Vcelince-Feketesár-dűlő 1. sír, 6., 7. edény - KOVÁCS 2002. 21-22. 19-20. ábra). Talán a nyelvi megértés fontosságát, nehézségét akarták ezzel szimbolizálni?