A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 48. (Nyíregyháza, 2006)

Régészet - Patay Róbert: Kora és középső rézkori sírok Panyolán

Kora és középső rézkori sírok Panyolán Bodrogkeresztúri kultúra A sír és a leletek

4 leírása: 72. sír: A sír foltja az eredeti nyesés alatt 10-15 cm-rel bizonytalanul jelentkezett. A sírgödör szélessége 70 cm. A váz igen rossz állapotú, valószínűleg a jobb oldalán feküdt és karja alapján erősen zsugorított helyzetű lehetett. A medencétől lefelé a csontok hiányoztak, mivel a sírt itt egy későbbi gödör ásásakor elpusztították. A lejjebb fekvő hosszúcsont töredék is a sírhoz tartozhatott. Tájolása: K-NY. Mellékletek: 1. A koponyától északra világosszürke és szürke foltos, homokkal soványított tál. Nyaka és pereme enyhén kihajló, hasvonalán 4 kis hegyes, átfúrt bütyök ül, alja behúzott, egyenesre vágott. Pá.: 17 cm, Fá.: 4,5 cm, M.: 8,7 cm, a bütykök Sz.: 1-1,4 cm (XIII. tábla 1.). 2. A tálban volt egy világosbarna, szürke foltos, homokkal soványított füles csésze. Két füle letört, pereme hiányos, nyaka enyhén tölcséres, hasvonala hangsúlyos, alja behúzott, omphalosos. Nyakán körben bekarcolva vízszintes, párhuzamos vonalak futnak, amelyek a füleknél megszakadnak. Ezek alatt az edény mindkét oldalán egymással szembe állított, ferde vonalkötegek húzódnak. M.: 7,7 cm, Fá.: 11,4 cm (XIII. tábla 2.). Temetkezési szokások A sír csak töredékes állapotban maradt meg (3. kép 3.). Tájolása kelet-nyugati lehetett, ez a kultúrában általános tájolási irány (PATAY 1975. 36.). A jobb oldali fektetés alapján feltételezhetjük, hogy férfi nyugodott a sírban. A megmaradt edénymellékletek a koponya mellől kerültek elő. Mellékletek A 72. sír mindkét edénye a bodrogkeresztúri kultúra jellegzetes típusa (PATAY 1975. 21-22., 25-26.). A kétfülű csésze (XIII. tábla 2.) jó párhuzama származik Tiszakeszi-Fáykertből, az 1. számú sírból (PATAY 1957. 38-39.

1.1. 2.). A kétfülű csészék megtalálhatók több olyan temetőben, amelyet a bodrogkeresztúri kultúra korai szakaszába sorolnak, így Tiszakeszi-Fáykert mellett pl. Magyarhomorog-Kónyadombon (PATAY 1975B. VII. t. 9., IX. t. 4. stb), Tiszavalk-Tetesen (PATAY 1978. 11. ábr. 4., 27. ábr. 2., 5., 18. stb.), a pusztaistvánházi (HILLEBRANDT 1929. Taf. I. 9., Taf. II. 1.) és a Szentes-kistőkei temetők korai fázishoz sorolt sírjaiban (PATAY 1943. 1.1. 9., 3. t. 6., 8. stb.) stb. Szintén a fáykerti 1. sírból került elő a panyolai sír táljának párhuzama (PATAY 1957. 32., I. t. 1.) (XIII. tábla 1.). A táltípus a tiszavalki (PATAY 1978. 11. ábra 12., 16. ábra 2., 22. ábra 19., 27. ábra 5.) és a magyarhomorogi (PATAY 1975B. 229., VI. t. 6., X. t. 11.) temetők anyagában jellemző. Mindkét edény formát a kultúra korai fázisának tipikus anyagaként értékelik (PATAY 1957. 39., PATAY 1975B. 230., 239-240.). Értékelés A bodrogkeresztúri kultúra sírja a tiszapolgári sírcsoporttól délnyugatra, mintegy 90 méterre került elő (1. kép 2.). Megmaradt leleteinek párhuzamai alapján a sírt a bodrogkeresztúri kultúra legkorábbi, A. fázisába lehet sorolni. JAM ltsz.: 2003.335.1-2. 71