A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 48. (Nyíregyháza, 2006)

Tudománytörténet - Mártonné Vattai Anikó–Soósné Csernák Zsuzsa–Bene János: A Jósa András Múzeum és látogatói

Mártonné Vattai Anikó — Soósné Csernák Zsuzsa - Bene János dr. Pintér Nándor festőművész (1992), Nagy Sándor szobrászművész (1994), Gruber Béla festőművész és Kő Pál szobrászművész (2004) alkotásainak, a Magyar grafika a XX. század első felében (1987), Kárpátaljai festőművészek (1992), a Miskolci Képtár kincsei (1995), Örökségünkkel Európába (2004) című tárlatoknak. A földben rejtőzködő kincsek, a régészet szinte minden korosztály fantáziáját megmozgatják. Ilyen témájú tárlataink is gyakran voltak, amelyekhez kapcsolódóan ráadásul új módon fordult a múzeum a különböző korú látogatókhoz is. 1997. augusztus 29-én a nemzetközi Limes-konferencia keretében nyílt meg két teremben a Barbárok a birodalom peremén című régészeti kiállításunk, mely a látvány, a kiállított tárgyak mellett kézműves foglalkozásokra (agyagozás) is kitűnő helyet biztosított. Ugyanabban az évben, október 17-én nyílt meg állandó kiállításként A pénz története az ókortól a XVII. század végéig című numizmatikai tárlat, ahol egy működő pénzverőgép és az azzal verhető érem elkészítésének lehetősége vonzott sok látogatót és iskolás csoportot. Az 1997-es év éppen a népszerű kiállítások (a fentieken túl Ikon és liturgia, „Őseinket felhozád" stb.) okán rekordlátogatottságot, 75.684 látogatót vonzott a múzeumba. Jó kezdeményezésnek bizonyult a több megye régészeinek közreműködésével vándoroltatott Jazigok, roxolánok, alánok (Szarmaták az Alföldön), valamint a Gepidák az Alföldön című régészeti kiállítások 2000-ben, illetve 2002-ben. Az éremgyűjtőknek orvosérmekből nyílt tárlat (Medicina in nummis - 1995), a bélyeggyűjtőknek ugyanabban az esztendőben sportbélyegekből, négy évvel korábban a játékkártyákból vagy éppen ugyanakkor (1991-ben) az ásványokból, titkon arra is gondolva, hogy a gyűjtési szenvedélynek akadnak követői. Műszaki embereknek, a földrajz iránt is érdeklődőknek készült elsőként Szabolcs-SzatmárBereg megyében a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság és az esztergomi Vízügyi Múzeum közös tárlataként a Felső-Tisza-vidék vízügyi múltja című kiállítás, mely időszakinak épült, s a nagy sikerre való tekintettel az 1989. július 5-iki megnyitásától két évig, 1991 nyaráig tartott nyitva. Ezt a kiállítást a vízügyi igazgatóság szinte minden dolgozója megtekintette, s a helybeli Vízügyi Történeti Gyűjteménynek a látogatók számára is alkalmas megnyitásáig, Kelet-Magyarország egyik legfontosabb technikai kiállításának tekintették, s így kezelték mind a vízügyi szakemberek, mind az ide látogató magasabb vezetők is. Az 1945-ben az ausztriai Linzben elásott nyíregyházi tűzoltókincsek 1986 nyarán a múzeumi munkatársak által történt megtalálása, kiásása és hazahozatala, majd a restaurálásuk utáni 1986. december 12-ikén átadott kiállítása nem csak a megye összes hivatásos és önkéntes tűzoltójának lett egyfajta zarándokhelye, de mindazok számára is, akik a II. világháború előtt valamilyen kapcsolatban álltak a nagy hírű nyíregyházi tűzoltókkal. Olyanok is eljöttek akkor a múzeumba, akik azelőtt sohasem jártak ott. Ezt a kiállítást az 1987. március 14-iki zárásáig 11.437-en tekintették meg. A hadtörténet iránt érdeklődőknek készült 2003-ban A kanócos puskától a gépkarabélyig című, a lőfegyverek történetét bemutató kiállítás, 2004-ben az I. világháborús emlékek című tárlat, melyek a fiatalság mellett a katonai szolgálatot teljesített férfiak körében volt népszerű. E sorozat 2006-ban a kard történetének bemutatásával folytatódott, immár régiós keretek között. Nagy sikert - két folytatást is megért - tárlat volt a Dédanyáink otthona és viselete (1987. június 19. - szeptember 25., illetve 1988. augusztus 19. - 1989. március 1.), mely Romániában (Szatmárnémetiben) is két hónapig látható volt 1991. április-májusban. Hasonlóan nagy sikere volt Ungváron - az itthoni bemutató után - az Elődeink fegyverei (1988. június 3-23.) és a Kárpátalja a régi képeslapokon (1989. október 1-31.) kiállításoknak, valamint az akkor még NSZK-beli Iserlohnban (Nyíregyháza testvérvárosa) a Nyíregyháza története című bemutatkozásnak (1989. augusztus 1-31.).