A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 48. (Nyíregyháza, 2006)

Tudománytörténet - Mártonné Vattai Anikó–Soósné Csernák Zsuzsa–Bene János: A Jósa András Múzeum és látogatói

A Jósa András Múzeum és látogatói 1972-ben elkezdődött a múzeumi anyag csomagolása, az átköltözködés. A régi épületben még öt időszaki kiállítást rendeztek: Holló László, Szentendrei művészek, Sóstói művésztelep 1971, a Jósa András Múzeum legújabb szerzeményei, Benczúr Gyula festményei. 1972-ben Csallány Dezső nyugállományba vonult, helyére dr. Dienes István régészt nevezték ki megyei múzeumigazgatónak 1973. január l-jével. Igazgatósága alatt történt meg a múzeumnak a Megyeházáról a mai, impozáns épületbe való átköltöztetése. Az épület 1926-ban épült klaszszicista stílusban éppen oda, ahová valamikor Jósa András a nyíregyházi kultúrpalotát álmodta. A palota felépült, csak éppen a pénzügyigazgatóságnak adott otthont egészen 1944-ig. A háború után, mint központi helyre, beköltözött előbb a megyei tanács pénzügyi, oktatási és kulturális osztálya, a két elnökhelyettes, 1954-től az MDP szervezetei, később pedig az MSZMP, a KISZ, a Népfront, a politikai oktatás, a Kelet-Magyarország szerkesztősége és a Munkásőrség parancsnoksága. Miután az MSZMP 1971-ben új székházat épített, az épületet a múzeum kapta meg a levéltárral közösen. Dienes István, de inkább az átköltözés és a berendezkedés tervezésével és kivitelezésével megbízott dr. Németh Péter dr. Balogh István levéltárigazgatóval megegyezve úgy döntött, hogy a palota földszinti részét a levéltár, két emeleti traktusát pedig a múzeum veszi birtokba. 1973-ban a múzeum egész évben zárva tartott, folyt az átköltözés. Az állandó kiállítások a múzeum I. emeletének jobb szárnyán 1974 tavaszára készültek el (míg a bal szárny az időszaki kiállításoknak maradt). Ezekben az években került előtérbe a múzeumokban folyó népművelési munka magasabb szintre emelése, keretekbe foglalása. Kiindulópontul az MSZMP Központi Bizottsága 1974. március 19-20-i határozata szolgált, mely megszabta a művelődéspolitikai célokat, a közművelődési feladatokat, s ezek megvalósításához törvényi szabályozást is javasolt (HATÁROZATOK 1978. 677-690.). A törvény-előkészítők a tervezetet a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által szervezett széles körű társadalmi vitára bocsátották. E vita során dr. Németh Péter, az 1974. december l-jével kinevezett megyei múzeumigazgató felszólalásában kiemelte, hogy a múzeumoknak tevékeny részt kell vállalni a „munkás-paraszt tömegek művelődési lehetőségeinek biztosításában", s részt kell venniük a kulturális egyenlőtlenségek felszámolásában (MERKOVSZKY 1975. 93-97.). A közművelődési párthatározat és a közművelődésről szóló 1976. évi V. törvény az egyes társadalmi osztályok és rétegek közművelődésének, műveltségének fejlesztését tűzte ki célul. Külön hangsúlyt kapott a munkásművelődés, amely a szocialista brigádmozgalomra épült (IKVAI 1988. 24.). A múzeumok V. ötéves tervében igen konkrétan megfogalmazódtak a múzeumi közművelődéssel szembeni elvárások, feladatok: ,^i múzeumi közművelődési munka széleskörű kibontakoztatása érdekében irányelvet készítünk az Oktatási Minisztériummal, a KISZ Központi Bizottságával és a Magyar Úttörők Szövetségével az iskolák és a múzeumok együttműködése tárgyában. — Különös figyelmet fordítunk a múzeumoknak az üzemekkel, a szocialista brigádokkal már létrehozott kapcsolataik erősítésére és szélesítésére. - Intézkedéseket teszünk olyan kiállítások létrehozására és az azokhoz kapcsolódó rendezvények bevezetésére, amelyek közvetlenül segítik a munkások múzeumlátogatásának tömegesebbé tételét..."(ÖTÉVES TERV 1976. 5-6.) Ennek keretében a munkahelyi szocialista brigádok a munkaverseny-mozgalom mellett lehetőséget kaptak, sőt teljesítendő feladatul rótták számukra a színház-, múzeum- vagy könyvtárlátogatást is, melyek tényét a brigádnaplóban rögzítették. A kezdeti ellenérzések után a Jósa András Múzeum és a város nagyüzemeinek (Taurus Gumigyár, Mezőgép Vállalat, SZAÉV, KEMEV, Konzervgyár, Volán) szocialista brigádjai között aktív, kétoldalú jó kapcsolat alakult ki. Dr. Németh Péter mondta el, hogy a Volán Vállalat egyik brigádja egyenesen Jósa András nevét vette fel, s büszkén