A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 48. (Nyíregyháza, 2006)

Történelem - Tóthné Bordé Katalin: A Jóba család és nyomdája. Egy háromgenerációs nyomdászcsalád története

Tóthné Bordé Katalin helyzetében. Míg az 1926-os veszteség pengőben 45 ezret tett ki, addig 1927-ben kevesebb mint 27,5 ezer P, 1928-ban pedig csak 14 ezer P volt. Bár ugyanebben az évben a kintlévőségeik megduplázódva 61 ezer P-re nőttek (SzSzBMÖL V. B. 189. 2821/1937.). Ez az átmeneti javulás adhat magyarázatot arra, hogy Az 50 éves „Nyírvidék" albuma című jubileumi kiadványukban miért nyilatkoztak a vállalatról olyan óriási pátosszal és optimizmussal, mintha akkor és az azt megelőző időszakban semmi problémájuk nem lett volna. Ezt a könyvüket a Nyírvidék fennállásának 50. évfordulója alkalmából jelentették meg 1928-ban, és minden előfizetőjüknek küldtek belőle egy példányt (VERTSE 1928. 3-4., 534-535.). A gazdasági nehézségek ellenére jelentős számú önálló kiadvány készült náluk nemcsak az 1920-as években, hanem az 1930-tól 1932-ig terjedő három évben is. 1924-ben az örökváltság 100. évfordulójára nyomtatták a város kiadásában, és a későbbi polgármester, Szohor Pál szerkesztésében a Nyíregyháza az örökváltság századik évében című munkát. 1928-ban ismét egy jubileumi kötet következett, a már említett Az 50 éves „Nyírvidék" albuma Vertse K. Andor szerkesztésében. Fennállásuk utolsó két évében meglepően sok kiadványt jelentettek meg, többek között két szépirodalmi válogatást helyi szerzők verseiből, novelláiból: írások, valamint Szabolcsi anthológia címmel. Ezeken kívül számos egyházi, liturgiái tárgyú kiadványt és iskolai évkönyvet nyomtattak (MZSK Helyismereti Gyűjteménye). A Jóba-nyomda számos időszaki sajtóterméket állított elő ebben az időszakban is. Összesen 16 periodika nyomtatását végezték változó periodicitással, amelyek közül a régebbi indítású Nyírvidékeit és a Szabolcs Vármegye Hivatalos Lapját leszámítva mindegyik új keletkezésű volt. A 14 új indulású orgánum közül kilenc 1926-ig, öt pedig 1926-tól hagyta el a sajtójukat. Náluk készült a Békeharang, a Görögkatolikus Tudósító, a Szabolcs Népe és öt éven keresztül a Szabolcsi Szabók Lapja (LÁSZLÓ 2002. 26., 98-99., 276., 304.). Közigazgatási nyomtatványaikról szintén szót kell ejtenünk, mert ebben az időszakban is ugyanolyan gazdag választékot biztosítottak azokból, mint a korábbi években bármikor (SzSzBMÖL V. B. 186. III. 7/1925.). Harmadik Jóba Elek munkássága 1929-ben az előző évihez képest 25 ezer P-vel több, közel 86 ezres kintlévősége volt a Jóba cégnek. Ennek jelentős részét később sem tudták behajtani, ezért lett 1930-ban a veszteségük az 1928. évinek több mint háromszorosa. Ilyen hatalmas összeg kiesését a vállalat már nem tudta tolerálni, és ezzel a sorsa végérvényesen eldőlt. Újabb és újabb kölcsönök felvételével küzdöttek a fennmaradásukért. 1930 márciusában és áprilisában is egy-egy 25 ezres jelzálogkölcsönt vettek fel ingatlanaikra a Nyírvidéki Takarékpénztártól (SzSzBMÖL V. B. 189. 2821/1937.). Ebben a - vállalat fennállása óta legkritikusabb - időszakban, 1931 márciusában kapcsolódott be a vezetésbe harmadik Jóba Elek. Az árvaszék 1931 elején ismét a cég alapos kivizsgálását rendelte el, és újból megpróbálták Weisz Manó eltávolítását a vállalkozás éléről gondatlan üzletvezetői magatartása miatt, de ezúttal sem jártak sikerrel (SzSzBMÖL V B. 189. 2821/1937.). Ilyen vállalatvezetők mellett harmadik Jóba Eleknek minden tőle telhetőt meg kellett tennie anyagi helyzetük javításáért. Miután a Nyíregyházi Királyi Katolikus Gimnáziumban 1929-ben leérettségizett, Budapestre ment, és az 1929/1930-as tanévben részt vett egy egyéves kereskedelmi szaktanfolyamon, amelyet középiskolát végzettek számára hirdettek meg. A tanfolyam sikeres elvégzéséről 1930. június 29-én állították ki a nevére szóló bizonyítványt (negyedik Jóba Elek magántulajdonában). 468