A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 48. (Nyíregyháza, 2006)

Történelem - Ulrich Attila: A kislétai éremlelet

A kislétai éremlelet Ulrich Attila 2003 elején kapott a Jósa András Múzeum bejelentést arról, hogy Kisléta határában szórványként pénzek kerültek elő. Amikor a lelet kiásását kollégáimmal (Tóbiás János, majd Szikora István) megkezdtük, a lelőhelyen a napraforgó már térdig ért. Az első alkalommal mintegy két órás keresés után sem találtunk semmit, és már a hazajövetelt fontolgattuk, amikor a találó által mutatott helytől pár méternyire egy 3 krajcáros érmét találtunk. Kollégám és a találó ekkor két szántóföldet elválasztó mezsgyén, mintegy 15 méternyire lehetett. Elindultak oda, ahol az érme előkerült, s már majdnem odaértek, amikor további, nagyobb mennyiségű pénzt találtak. Egy óra alatt 192 db érmet gyűjtöttünk össze. Többszöri kutatás után összesen 320 db érem került elő. Van a leletben 3 db aranypénz is, amelyből egy magyar, egy velencei, egy pedig nürnbergi dukát. A leletet vastag falú, vörös korsóban rejtették el, amelynek darabjait sikerült megtalálnunk. Az bizonyos, hogy az edény már régebben eltörött, a pénzek pedig egy 20 méter széles és közel 30 méter hosszú területen szétszóródtak. A helybéliek elmondása szerint a területet régebben nemcsak hosszában, hanem keresztben is szántották, ezért érthető, hogy miért találtunk még több mint 10 méterre a lelet centrumától is pénzeket. A lelet kezdő évszámát - 1533 - egy porosz garas (Albert) jelzi, a záró évszám pedig 1692. így a leletet legkorábban 1692-ben rejthették el. Ha feltételezésünk igaz, akkor oka a császári csapatok Szabolcs vármegyén történt keresztülvonulása lehetett. Ebben az időben folyt ugyanis Erdély azon területeinek (pl. Várad és környéke) visszafoglalása a töröktől, amelyek még 1666-ban kerültek az oszmánok kezére. A lelet összetétele azonban megengedi egy későbbi elrejtés feltételezését is, nevezetesen a hegyaljai felkelés (1697) körüli időben. Itt jegyzem meg, hogy a Rákóczi-szabadságharc idején a magyar pénzforgalom szintén hasonló összetételt mutatott, bár az 1700 utáni elrejtés teljességgel kizárható. A felszínre került 320 db pénz nagy részét a tallér-típusú veretek teszik ki, összesen 109 db (34,38%) tallér, 2/3 tallér (guldiner) és 1/3-ad tallér van a leletben. A tallérok nagy része - egy kivételével - külföldi veret, leginkább a Német-római Császárság tartományaiból és városaiból (Porosz Királyság, Szászország, Jülich-Berg, Monfort, Brandenburg, Oldenburg, Mecklenburg, Lübecki Püspökség, Öttingen, Sayn stb.) származnak, de találunk tipikusan a levantei kereskedelemben nagy szerepet játszó spanyol-németalföldi keresztes, és németalföldi oroszlános tallérokat is a leletben. A kislétai együttesben az eddigi szabolcsi leletekhez viszonyítva sok értékpénz található. A három aranypénz mellett 1 magyar, 5 külföldi egész tallér, 99 guldiner (2/3-ad tallér), 3 darab 1/6 és 1 darab 1/3 tallér van. A guldinerek magas aránya nem meglepő, mivel a XVII. század utolsó két évtizede pénzforgalmában az egyik legnagyobb pénzváltási problémát az Európa szinte minden országában vert 2/3 tallérok vagy guldinerek okozták. Ezek a szintén nagy tömegben beáramló pénzek a pénzlábak sorozatos csökkenése miatt károkat okoztak a gazdasági életben abból eredően, hogy a NyJAME XLVIII. 2006. 443^59.