A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 48. (Nyíregyháza, 2006)

Régészet - Fábián László: A csengeri Melith-kastély és reneszánsz kályhacsempéi

Fábián László 17. kép Selejtesre égett csempetöredékek Fig. 17 Fragments of defective (wrongly burned) tiles A begyűjtött csempetöredékek és más edényfélék kivétel nélkül odaégett, egybesült, mázhibás, felismerhetetlen mintájú darabok voltak mondhatni selejtek (17. kép). Kiégett nagy agyagtömbök teszik még érdekesebbé a leletet. A csempetöredékek a kastélyból származóknál robusztusabb jellegűek, 1,2-1,6 mm falvastagsággal. A faszéndarabok, az égett vörös törmelék, a fent említett kiégett agyagtömb és a selejt csempék fazekasműhelyre utalnak. Noha nem a volt Melith-kastélyból származnak, de ugyancsak a megválaszolatlan kérdések közé tartoznak a Múzeum udvarán, kábelfektetéskor talált mázatlan kályhacsempék, amelyekre feljebb utaltam (18. kép).

5 A töredékekből egy ép példányt, kis kiegészítéssel össze lehetett állítani, de a maradékból még vagy két darabra való is összejönne. A csempe mintázata egymást keresztező ívekből áll, melynek közeit ágas, fenyőfajellegű motívum tölti ki. A vörös alapszínt ezüstös csillámok teszik vibrálóvá. A szakirodalom 18. kép A csengeri Múzeum udvarán talált habán jellegű csempe Fig. 18 Habán type tile found in the yard of the Csenger Museum Ezekkel a csempedarabokkal együtt az alig 60 cm mély árokból több feliratos kődarab is előkerült. A vésett betűk formája és a kő anyaga megegyezik a református templom falába utólagosan beépített sírkőtöredékekkel, melyeket a templom alatti kriptákból az 1967-es restauráláskor helyeztek át oda. Valamelyik Melith sírkő darabjai lehettek. A múzeum udvarára elképzelésem szerint ezek 1713-ban kerülhettek, amikor a templom északi oldalát kibővítendő nagy falfelületeket vágtak keresztül. A keletkezett „sittet" a mélyebben fekvő parókia (a mai múzeum) udvarára talicskázták át. 296