A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 48. (Nyíregyháza, 2006)

Régészet - Jakab Attila: Bronzkorpuszok a nyíregyházi Jósa András Múzeum gyűjteményében

Jakab Attila Napkor A falu Nyíregyházától 10 km-re, keletre található. iy

A Kraszna vármegyében is birtokos Napkor-Meszte nemzetség birtoka volt. A XI. században élt nemzetségős, Necopor 'tiszta síkon 'fekvő földjét, Székest (jelentése szik-tavas) erdejével együtt I. László idejében említik, amikor Meszte Könyves Kálmán herceg, váradi püspöktől földjeire had-, és dézsmamentességet kér." (NÉMETH 1997. 141.). A település neve 1213-ban tűnik fel egy idevaló nemes nevében. A tatárjárás idején elnéptelenedett birtok déli felét 1271-ben a templommal együtt V. István a Balogsemjén nembéli Ubul fia Mihálynak adományozta. Ugyanebből az oklevélből ismert, hogy a település másik felét még II. András adományozta Ubulnak, testvérének, Egyednek a rutén hadjáratban történt haláláért. Neve ismeretlen eredetű (MEZŐ-NÉMETH 1972. 80-81., NÉMETH 1997. 141-142.). Mint fentebb láttuk Napkor templomát 1271-ben említik először. Egy 1319-ben kelt oklevélben bukkan fel először a titulusa: „vsque ad ecclesiam sancti Regis Stephani" (MEZŐ 2003. 194.). Ettől fogva Szent Király vagy Szent István templomként említik (SZABOLCS-SZATMÁR 1987. 130., erősen átalakított templomának alaprajza: SZABOLCS-SZATMÁR 1987. 131.). A korábban már említett Tötti-réti szivárgó nevét a falu határába olvadt Töt településről nyerte. Első említésekor - 1271-ben - üres és lakóitól elhagyott faluként tűnik fel. Ekkor V. István a Balogsemjén nembeli Ubul fia Mihálynak adományozta. Az oklevélből az is kiderül, hogy Ubul ezt a birtokot már II. Andrástól megkapta. A falu nevét a Napkortól délre, a Kállósemjén felé eső Töti-dülő őrzi (NÉMETH 1997. 195.). Határában található az először 1395-ben említett Teszár falu, amelynek neve szláv eredetű, jelentése 'ács'. Neve valószínűleg az egykor itt élő szolgálónépekkel hozható összefüggésbe (HECKENAST 1970. 127., MEZŐ-NÉMETH 1972. 81., NÉMETH 1997 141-142.). A Jósa András kartonján feltüntetett információk alapján a lelőhelyet megpróbáltam pontosabban is meghatározni. A nyíregyházi Vízügyi Gyűjteményben sikerült találnom egy évszám nélküli, de biztosan a XIX. század végén - XX. század elején készített, 1:75000 méretarányú térképet, amelyen ábrázolták a jelenleg Tötti-réti szivárgónak nevezett csatornát és Blau Pálné birtokát is.

10 Az említett térképen utólag, folyóírással írták be a birtokosok/birtokok megváltozását, köztük Blau Pálnéét is. A térképen nyomtatásban az eredeti birtokosokat tüntették fel. így szerepel a térképen Blau Pál tanyája, amelyik kiterjedt a szivárgótól keletre is, míg utóbb az özvegyéét csak a szivárgótól nyugatra jelezték. Ezen a térképen a pócspetri úttól délre fekvő területen nem tüntették fel a nevüket, ellentétben az alább bemutatott térképpel. Ez egy 1870-ben készített kataszteri térkép, amelyen az említett birtok kiterjedt az úttól délre is.

11 A térképre utólag - ismeretlen időpontban - berajzolták a Tötti szivárgót, ami megkönnyítette a birtoktest azonosítását. A két térkép alapján meg lehetett rajzolni azt a területet, amely egykor Blau Pálné tulajdonában volt. Ennek nagysága mintegy 110 ha volt, melynek Ny-DNy-i részére a falu részben már ráépült (9. kép). Nyilvánvaló, hogy a birtoktest nagysága időnként változott, de így is kijelölte azt a területet, amelyet terepbejárással érdemes volt átvizsgálnunk. Az említett térképek birtok és csatorna ábrázolását egybevetve az I. katonai felméréssel, valamint a terület 1:10000 méretarányú térképével, bejártuk a számba jöhető magaslatokat és dombhátakat, ahol esetleg egy középkori templom I ° A térkép a Felső-Tisza-Vidéki Vízügyi Történeti Gyűjteményben található. A térképet Elek Andrásné, a gyűjtemény kezelője bocsátotta rendelkezésemre, amiért fogadja köszönetemet! II Napkor I. doboz. Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal: Napkor adóközségnek felvételi elörajza 1870. SzSzBMOL VI. 101.95. 274