A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 48. (Nyíregyháza, 2006)
Régészet - Pintye Gábor: Szarmata településrészlet Nyírtura–Várrét közeléből (Nyíregyháza, keleti elkerülő út 37. lh.)
Szarmata településrészlet Nyírtura—Várrét közeléből Az objektumok értékelése 9 Felmenő falú építményre mindössze egyetlen vesszőlenyomatos paticstöredék utal, mely a 24. gödörből származik. Ennek az objektumnak azonban formája és méretei miatt feltehetően nem volt épített fala, így a patics másodlagosan kerülhetett ide. 10 A császárkori településrészlet 11 objektumainak nagy részét az elsősorban mezőgazdasági tevékenységre utaló tárolóvermek adják, melyek közül mindössze kettő tartozik a jellegzetes méhkas vagy körte formájú gödrök közé. Kiégetésüknek vagy tapasztásuknak nem találtuk nyomát. Fontos megjegyezni, hogy a szelvényen áthúzódó árokrendszer (1. objektum) mindkét oldalán tártunk fel gödröket, melyek egyrészt jelezhetnek időrendi különbséget, de könnyen lehetséges, hogy egy részüket szándékosan ide telepítették, a tárolóvermek egy részét ugyanis évszázadokon át bevett gyakorlat szerint a településen kívülre ásták, biztonságukat pedig csősz vigyázta (FÜZES 1984. 115.). A meglehetősen nagyméretű, szögletesedő formájú, több kisebb gödörrel tagolt 62. számú objektumhoz hasonlók a szakirodalomban általában agyagnyerő helyekként vannak említve. Esetünkben ezt a feltevést két fő tényező támasztja alá: az ásatás egész területén, a humusz alatt csekély mélységben kevert, agyagos réteg található. A másik fontos érv az, hogy napjainkban is az agyag-, illetve vályognyerő gödröket a lakóterület szélén, sőt távolabbi határában alakították ki. Ez az agyag előfordulási helyén kívül balesetvédelmi szempontból is érthető. Létesítésük elemi feltétele az agyag bányászhatóságán kívül a megmunkálásához szükséges felszíni víz közelsége vagy az állandóan magas talajvízszint. Méretei alapján, valamint a feltörő víz miatt a csak részben kibontott 23. gödörről feltételezhető, hogy eredetileg talán kútként funkcionált. Az intenzív állattartásra a nagy mennyiségű csonton kívül 12 fontos bizonyítékul szolgál a 30. gödör (4. kép), mely nagy méretével, rézsűs lejáratával, kemény, lejárt aljával a gödörólak jellegzetes típusát képviseli. Ezt a gödörtípust kapcsolatba hozták a terménytárolással is, de a témával foglalkozó néprajzi szakirodalomban sehol sem találtam ilyen típusú tárolóveremre vonatkozó adatot (WICKER 1997. 74-75., WICKER 2002. 28., IKVAI 1966. 363. II. ábra). Ennek magyarázata az, hogy formája miatt nehéz lenne légmentesen lezárni (FÜZES 1984. 115.). Esetünkben a nyáron is magas talajvízszint mindenképpen megkérdőjelezi ezt a felhasználási lehetőséget (IKVAI 1966. 356.). Ezt az óltípust többször megfigyelték szarmata településeken, többek között Nagymágocson a Pap-tanyán, Kecskemét-Autóspihenő lelőhelyen stb. (VÖRÖS 1984. 20., VÖRÖS 1998. 63., WICKER 1997. 74.). Az objektum déli végénél ásott cölöplyuk (60. objektum) esetében felvetődik a lehetőség, hogy esetleg az ólhoz tartozott. Településrészletünk egyik legmarkánsabb objektuma az az ÉK-DNy-i irányú árokrendszer, mely nyugat felől lép be a szelvénybe, majd annak keleti vége előtt szűnik meg a nyírvízmederben. 9 A 24. és 30. objektum betöltéséből származó nagy mennyiségű kerámiasalak feltehetően másodlagosan került tálalási helyére, ugyanis sem a nevezett objektumokban, sem a feltárt teleprészleten nem azonosítottunk ipari tevékenységre vagy bármilyen tűzre utaló nyomot. 10 A gödörből származó emberi nyakszirtcsont töredéknek - további vázrészek híján - nem tulajdoníthatunk különleges jelentőséget, vélhetően másodlagosan kerülhetett az objektumba, talán állatjáratban lehetett. Az antropológiai meghatározásért Turtóczki Józsefnek tartozom köszönettel. 11 A szarmata kerámiával jelentkező, illetve az ezen gödröket metsző objektumokat vélem biztosan a településhez tartozónak, hiszen a területen van egy kora bronzkori teleprészlet is. A császárkori objektumok a következők: 1.1-3, 7., 10.1-2, 11.1, 16., 16.1-2, 22.1^1, 23., 24., 30., 33., 35., 36., 43., 44., 45., 47., 51., 55., 57., 61., 64., 62., 63., 63.1, 69. 12 Lásd az 5. jegyzetet! 251