A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 48. (Nyíregyháza, 2006)

Régészet - Istvánovits Eszter–Kulcsár Valéria: Az első szarmaták az Alföldön (Gondolatok a Kárpát-medencei jazig foglalásról)

Istvánovits Eszter — Kulcsár Valéria 1. kép Az ún. „aranyhorizont" jellegzetes ékszerei Fig. 1 Characteristic jewels of the so-called „golden horizon" érkezne az eltemetett/elveszett/rongálódott korábbi tárgyak helyett (VADAY 1982/83. 174.). Feltűnő, hogy mind a mai napig nem sikerült a kutatásnak körülhatárolnia egy olyan területet és olyan időszakot, mely a Kárpát-medencei lelethorizont megfelelő előzménye lehetne. Vizsgáljuk meg elsőként tehát az egyes fontos ékszerfajtákat és eredetüket! 1. Fülbevalók A korai lelethorizont vezérleletei közé tartoznak az arany fülbevalók. Legjellegzetesebb vonásuk a zárszerkezetük: a karika két vége egymásba csúsztatható, azaz egyik végüket hegyesre képezték ki, a másikat tölcséresre. Ismert egy másik zárszerkezet típus is: itt a fülbevaló egyik végét laposra kalapálták és átlyukasztották, ebbe lehetett a másik, kampós véget kapcsolni. Ilyen a békéscsabai és a Füzesabony-Kastély-dűlői 60. sír egy-egy fülbevaló párja (KŐHEGYI 1985. 268., FARKAS 2000. 15. 10. kép 1-2.). A díszítés alapján 3 típus különíthető el: 1. a drótrátétesek, 2. a granulált díszűek, 3. a granulációval és rekeszben betéttel díszítettek. Kőhegyi Mihály szerint nincs közöttük kronológiai eltérés (KŐHEGYI 1985. 330.). A rekeszes díszűekben kivétel nélkül kék vagy fekete (vagy kékesfekete) betét - többnyire üveg - volt. Ezek a fülbevalók a Duna-Tisza közének egészén megtalálhatóak Egertől az Észak-Bácskáig (2. kép). A Tiszántúlról Békéscsabáról említhetünk egy párt. A granulált és a granulált-rekeszes példányok sem a keleti szarmata szállásterületre, sem az észak-pontusi antik városokra nem 212