A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 48. (Nyíregyháza, 2006)
Régészet - Makkay János: A nadapi (Fejér megye) késő bronzkori raktárlelet
János Makkay A mintegy 560 darabból és kisebb-nagyobb töredékekből álló együttesben a bronzkovács szerszámai kivételével minden más darab töredékes. Szemmel láthatóan egy bronzműves által beolvasztás céljából összegyűjtött tárgyakról és saját (kopott, de ép) szerszámairól van szó. Egy bronzműves szinte teljes szerszámkészlete bizonyára fontos lesz a kor emlékanyagát kutatók számára. A tárgyak között a korábbi időszak tárgyain kívül már jelen vannak a preszkíta kor darabjai is: egy jellegzetes veret (No. 305: XXIX. tábla), továbbá két darabból álló szájrészes zabiák (Nos. 328-329: XXXVI. tábla). Ezek jelezhetik az elrejtés időszakát. Annak idején abban állapodtunk meg F. Petres Évával, hogy az együttest közösen dolgozzuk fel, és egyetlen munkában együtt közöljük teljes anyagát. Ennek értelmében nem fogadtuk el Castiglione Lászlónak, az Acta Archaeologica hajdani szerkesztőjének felkérését sem, hogy erről a rendkívüli együttesről adjunk előzetes tájékoztatást az Acta hasábjain. Derült égből villámcsapásként ért, hogy megállapodásunk ellenére F. Petres Éva hozzálátott a raktárlelet egyes típusainak elkülönített közléséhez. Az egyezségünk ellenére és előzetes információ nélkül megjelent két tanulmány felmentett megállapodásunk érvénye alól. Mivel úgy látom, hogy közreműködésem és rendkívül gyors közbelépésem nélkül az együttes csak csonkán került volna múzeumba, továbbá mivel F. P. É. sem a restaurálás, sem a rajzolás hónapokig tartó munkájában egyetlen percre sem vett részt (a helyszíni gyűjtés roppant gyorsaságot követelő munkáját pedig állandó okvetetlenkedésével végig akadályozta), elhatároztam, hogy immáron 36 év után a kutatás rendelkezésére bocsátom viszszaemlékezéseimet a kincs megtalálásáról és megmentéséről, továbbá Dékány Ágoston kedves barátom csodás rajzait a tárgyakról. E rajzok rendkívüli figyelemmel, odaadással és szeretettel, egyben nagy-nagy viták közepette készültek. Döntésemet nem siettem el, hanem alaposan meggondoltam, hiszen pontosan 20 évem volt rá. Egyetlen célom van vele: mivel nem bízom abban, hogy F. P. É. valaha is közzéteszi az együttest, távozásom előtt mihamarabb a kutatás rendelkezésére álljon a nadapi lelet. A tanulmányban látható ábrák egy része az eredetikről van, mások az eredetik xerox-másolatairól. A restaurálást Csépány Ágoston végezte, olyan remekbe szabott munkával, hogy 36 év után sincs nyoma még csak kezdődő korróziónak sem. Munkájáért - amelyet saját szavai szerint nagyon élvezett - csak a lehető legkisebb honoráriumot fogadta el, még akkoriban is nevetségesnek számító 20 ezer forintot. Mivel 1970 késő tavaszán dr. George Eogan kedves barátom (Dublin) éppen látogatást tett Székesfehérvárott, így ő volt a legelső, aki professzionista bronzkori kutatóként először tanulmányozta e rendkívüli darabokat. Ezért őt kértem meg arra, hogy az együttes közléséhez tudományos kommentárokat fűzzön. Ezzel a munkájával feltehetően rövidesen elkészül, és munkája akkor a nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve következő kötetében lát napvilágot. A lehetőség szerinti teljes anyag ilyen egyszerű közlése azonban - csaknem négy évtizedes késéssel ugyan, de minden magyar és külföldi kutatónak lehetővé teszi, hogy foglalkozzon a 'nadapi kincs' kérdéseivel, és okos dolgokat írjon róla. MAKKAY János Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézet Budapest H-1250 pf. 14. e-mail: makkayjanos@axelero.hu 148