A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 48. (Nyíregyháza, 2006)

Régészet - Horváth Tünde: A badeni kultúráról – rendhagyó módon

Horváth Tünde mindazok a technológiai újítások, amelyeknek köszönhetően a bolerázi jellegű anyagi műveltség (akár idegen befolyásra - Uruk expanzió és Cernavodá III. kultúra közvetett vagy közvetlen kapcsolata, akár teljesen önállóan vagy mindkettő együttesen) létrejött és elterjedt, önerőből továbbfejlődve a klasszikus fázisban értek be és teljesedtek ki.

53 Nevizánsky G. 1985-ös, a badeni kultúra temetkezéseit feldolgozó munkájában 52 lelőhelyről 725 csontvázat gyűjtött össze (a számban benne foglaltattak a szabályos és a teleptemetkezések is) (NEVIZÁNSKY 1985.). Az azóta eltelt 20 év munkája sem növelte meg drasztikusan az ismert badeni sírok számát. Nem tévedhetünk túl sokat, ha a feltárt temetkezések számát 800-900 körülire becsüljük. Ez a létszám az egykori populációra kivetítve nem tűnik reprezentatívnak (de jó lenne tudni, vajon ténylegesen hány százalékát képviseli?). Legnagyobb gondunk az, hogy még azt sem tudjuk, hány évre (500 vagy 1000?) osszuk el ezt az egyébként is kevés egyedet. További probléma, hogy a sérülések, a meglehetősen magas számú hamvasztás, és az antropológiai feldolgozások hiánya miatt legtöbbször nem ismerjük az előkerült kevesek nemét, életkorát, testmagasságát (amely mindig érzékenyen követi a táplálkozási szint változását, ezért ha nő, akkor növekszik az életszínvonal is, ha meg csökken, akkor az semmiképp sem tekinthető a javuló táplálkozás jelének - LIVI-BACCI 1999. 17-19. -, tehát egy viszonylag egyszerű, de hatékony módszere lehetne a demográfiai vizsgálatoknak). A badeni kultúra települései sem szolgáltatnak a népesség számára nézve adatokat, mivel a települések többségén nem kerültek elő lakóházak nyomai.

54 Mivel magyarázhatjuk végső soron a badeni kultúra demográfiai értelemben vett teljes eltűnését a kora bronzkorra? A kötött környezet és a kötött technológia megköveteli az egyre kevésbé termékeny földek művelését, ezzel együtt a növekvő munkabefektetést, miközben az egységnyi földterületre vagy munkamennyiségre jutó hozamok egyre csökkennek. A csökkenő hozamok elve alapján magyarázhatjuk a kultúra bukását (vö. Ricardo-elv és Malthus-féle modell - LIVI-BACCI 1999. 99.). Mindazok a találmányok és újítások, amelyek a középső rézkor vége táján felszínre bukkantak Európa területén és gyors expanzióval messzire jutottak, elvezettek egy új anyagi kultúra felemelkedéséhez, amely az előző időszakokhoz képest nagy területen terjedt el. Az újfajta életmód és technológia azonban, amely a felvirágzáshoz vezetett, középtávon alkalmazkodást igényelt, hosszú távon pedig rugalmatlanságot hozott, amely végül a bukáshoz (kihaláshoz, beolvadáshoz?) vezetett. Agresszió, erőszak Minden kultúra működéséhez egy bizonyos fokú harmóniára van szükség, egyfajta igényre az összhangot illetően. Ettől eltekintve azonban a társadalmak természetes állapota nem a béke és a stabilitás, hanem a változás és a konfliktus. Ennek mértéke viszont meghatározó: egy bizonyos határon túl már nem építi, hanem rombolja az adott kultúrát (HOLLÓS 1993. 55.). 53 A régészet éppen a legjelentéktelenebb fordulatot tanulmányozza a legbehatóbban. Ennek köszönhetően a badeni kultúra edénytipológiája mára már annyira követhetetlenné és kaotikussá vált, eredményei pedig - annak függvényében, hogy egyetlen teljes terjedelmében feltárt és közölt badeni települést sem ismerünk, amelyhez a többi részeredményt viszonyíthatnánk - olyannyira megkérdőjeleződtek, hogy ezzel itt nem is próbálunk meg többet foglalkozni (részletesebben ld. HORVÁTH ET AL. 2006b in print!). 54 A balatonőszödi településfeltárás új eredményei azt valószínűsítik, hogy a mocsári/vízparti településeken a föld fölé épített padlószinttel rendelkező, gerendavázas faházak terjedtek el (vö. Pfahlbau, Feuchtbodensiedlung/Ufersiedlung). Lelőhelyünkön 4, a klasszikus fázisra keltezett épület alapja került elő, melyeket 7x6 méteres átlag területtel számolva összesen 168 négyzetméternyi lakott területet kapunk. Ez R. Naroll (BAHN-RENFREW 1999. 432-434.) átlagszámításai alapján a lakosság e periódushoz köthető számát 17 főben (a négyzetméter 1/10-e) határozza meg. Megdöbbentően kis szám, persze nem tudjuk, hogy a település teljes lakott élettartamának mekkora időrészére vonatkozik (HORVÁTH ET AL. 2006A.). 112