A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 47. (Nyíregyháza, 2005)

Néprajz - Jakab Attila: A téglavetésről

Jakab Attila Egy 1765-ben kiadott enciklopédiából egy nagyméretű tábori kemence ábrázolását mutatjuk be (14. kép). Ez szinte mindenben megegyezik a néprajzi anyagban megismerttel, csak méreteiben tűnik sokkal nagyobbnak. A rajzoló érzékelteti a téglák berakásának módját, melyre rákerül a köpeny. Jól megfigyelhetjük a tüzelőnyílásokat is, melyek közül az egyiket elfalazták. Érdekes azonban, hogy a felső részen a kemencének nincs párkánya, viszont a sarka kissé kiugrik. Ez valószínűleg ugyanúgy a stabilitást szolgálta, mint a párkányos-csonka gúlás megoldás.

12 Meglehetősen kevés látszik a kemencéből, egy 1788-ban készült metszeten (7. kép), ezért ennek elemzésével nem foglalkozom. Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy szinte mindegyik kemence különbözik egymástól kisebb-nagyobb mértékben. Egy részüknek állandó falazata van, egy vagy több tüzelőnyílással. Ezeknél feltételezhetünk rostélyt, de elképzelhető a rostély nélküli megoldás is. Érdekes, hogy szinte kivétel nélkül a felszínre épített kemencét ábrázoltak, s a régészeti anyagban előkerülő földbe mélyített kemencéket - egy kivétellel - nem ábrázoltak. Amennyiben a rajzolók a valóságot adták vissza, akkor a kemencék jóval gyakoribbak lehettek, mint azt az előkerülő leletek alapján sejthetjük. A tábori kemencék felépítése szinte semmit nem változott az évszázadok folyamán. Az ideiglenes földfelszínre épített - kemencék helyének régészeti azonosítása meglehetősen problematikus. Az ábrázolások kis száma miatt ismereteinket csak az ásatások közzétételével bővíthetjük. A feltárások eredményét természetesen feltétlenül érdemes lesz a jövőben összevetni az itt bemutatott metszetekkel. '- A kemencén dolgozó emberek talán a kemence sározását végzik(?), de ez csak egy lehetséges megoldás. 14. kép Tábori kemence ábrázolása 1765-ből (BÖNISCH 1996. 10. 5. ábra nyomán) Abb. 14 Feldofen, Darstellung von 1765 (nach BÖNISCH 1996, 10, Abb. 5) 362