A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 47. (Nyíregyháza, 2005)

Néprajz - Jakab Attila: A téglavetésről

Jakab Attila Kínában kerek kemencét használnak az égetéshez, melyet vagy a földbe mélyítenek, vagy pedig egy lejtő oldalához támasztanak. Az oldalak kialakításánál a tégla mellett gyakran alkalmaznak mészkökvádereket is. A falak vastagsága egy méter körüli. Déli oldalán található az ajtó, amelyen keresztül az égető belsejébe lehet jutni, és ezen keresztül lehet ellenőrizni az égetést is. A tüzelés szénnel, ritkábban fával történik, s 6-7 napig tart. Nagyon érdekes a leírásban, hogy négy nap elteltével, mikor a hőmérséklet a magasabb területeket is elérte, vizet öntenek a kemencébe, ami által a gyors h ülés következtében az ilyen tégla mintegy megedződik; keményebb lesz. Az ilyen tégla színe fekete. (GOLL 1989. 37., 39.) A bemutatott néhány példa rávilágít arra, hogy a kézi téglavetés még ma is igen elterjedt, s készítésének, valamint égetésének technikája az évszázadok folyamán szinte változatlan maradt. Téglaégetők a képi forrásokban Az előző fejezetben áttekintettük azokat a képi forrásokat, melyek a tégla készítését mutatták be. Ezek közül néhány ábrázoláson az égetökemence is feltűnik. Az alábbiakban ezeket vesszük részletesebben szemügyre. A Holland Biblia ábrázolása a legkorábbi, amelyet sikerült a témával kapcsolatban felkutatnom; ez 1450 körül készült (2. kép). A háttérben álló téglalap alakú kemencét a földfelszínre építették, előtte munkagödör nem látható. Falai építettek; a megfigyelhető sarkokon bástyaszerü megerősítés látható. Ezeket csak a kemence magasságának mintegy feléig építették meg; tetejüket csipkés szegély zárja le. A bejárat mellett lévő „bástyák" egyikéhez kis lépcső(?) csatlakozik, kb. a bejárat magasságáig. Ez utóbbi a keskenyebbik oldalon helyezkedik el. Teteje íves. Ajtaja zárva, de a felső részén lángnyelvek csapnak ki. A „bástyák" feletti rész, úgy tűnik kissé keskenyebb, mint az alatta lévő, de ez is épített. A felső építmény bejárat fölötti részén az alsó nyíláshoz hasonló íves rész látható, ezt azonban nem zárja le ajtó. Éppen ezért jól lehet látni belsejében az összerakott téglákat(?). Az égető tetején a téglák(?) nyeregtetőszerűen vannak egymásra rakva, s ez a rész kiemelkedik az épített részből/A közölt rajz alapján a kemence alsó része képezte a tüzelőteret, m iga felső része az égető teret. Közöttük - az összeszűkülő résznél - valamilyen rostély lehetett. A „bástyák" talán e megerősítést szolgálták. A lépcső(?) esetleg a behordást segítette valamilyen módon(?).

4 4 Érdekes, hogy a kemence belsejében a légiák. (esetleg cserepek?) nincsenek kötésben egymással. Ennek több oka lehet. Elképzelhető, hogy a rajzoló sematikusan ábrázolta a téglák berakási rendjét (ennek azonban ellentmond, hogy a bankéták összerakása viszont nagyon hasonló az évszázadokkal később ismert - s nyilván jól bevált - módszerekhez), vagy az ábrázolt részen csak a köpönyezést látjuk, s ez esetben a kötés kialakítása kevésbé fontos. Végül azt sem zárhatjuk ki, hogy a rajzoló a korban szokásos berakási módot örökítette meg. Véleményem szerint a kérdési jelen pillanatban nem lehet egyértelműen eldönteni. "A két utóbbi feltevés csak hipotézis, helytállóságukról magam sem vagyok teljesen meggyőződve. 360 12. kép Téglaégetés ábrázolása egy 1540-ben készült metszeten (BIRINGUCCIO 1925. 475. 78. ábra nyomán) Abb. 12 Ziegelbrennen, Stich von 1540 (nach BIRINGUCCIO 1925, 475, Abb. 78)