A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 47. (Nyíregyháza, 2005)

Néprajz - Jakab Attila: A téglavetésről

A téglavetésről A tégla égetése A kemencék és az égetés menete a néprajzi források alapján Az előző fejezetben áttekintettük a tégla készítésének menetét, a sár elkészítésétől a formába verésig, majd szemléltettük a szárítás módját. Az alábbiakban a kiégetés menetét mutatjuk be részletesen, a már idézett példák alapján. A téglák kiégetése a leírások alapján szinte kizárólag földfelszínre épített kemencékben történt. Ennek a kemencetípusnak az elnevezése tábori vagy mezei kemence, melyet csak egy alkalommal használtak. Más elnevezést ezzel az égetési móddal kapcsolatban nem ismerek. Az építési-égetési technikák bemutatásánál a korábbi módszert alkalmazom; azaz részletesen bemutatok egy eljárást, s a továbbiakban csak a különbségek leírására szorítkozom. A kemence szakszerű, nagy gyakorlatot kívánó rakásának leírásához ismét Harkai Imre leírását vesszük alapul (HARKAI 1983.103-110.). Akemence rakását az égetőmester felügyelte és irányította; a többiek az ő útmutatásai alapján rakták össze a téglákat. A placc mellé építették fel a kemencét, melynek helyét előtte gondosan elsimították. A tégla mennyisége határozta meg az égető nagyságát, ettől függött a tüzelőlyukak száma is, mely 2-12 volt. A nyílások számának meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy csak az egyik oldalt számolták, mivel ezek egymás folytatásaiként szimmetrikusan helyezkedtek el két ellentétes oldalon. A leggyakoribb a 6 lyukú kemence volt, ezt tartották a legkifizetődőbbnek. Ez tehát azt jelentette, hogy a kemence mindkét oldalán 6-6 tüzelőnyílást hagytak Első lépésben az előkészített területen az égetőmester kialakította az ún. első lábai, amely egy másfeles sormagasságú téglasor, ez volt az égető alapja. Ezután elkezdte rakni a téglasorokat, vigyázva arra, hogy kihagyja alul a szelelőlyukakat, felettük pedig a tüzelőlyukakat. A tüzelőlyukak boltíves alakja úgy készült, hogy soronként felfelé haladva a nyílást két oldalról egy-egy negyed téglával szűkítette, s a végén a tetejét két téglával lezárta. A vályograkás technikája más volt a kemence külső részén, és más a belsejében. A külső sort bangétfejnek nevezték, ebben az esetben az élükre állított téglák kötésben voltak egymással. A kemence belsejében az élükre állított téglákra ferdén került rá a következő sor, s ez így váltakozott egészen a rakás tetejéig. A kemence stabilitását nagymértékben növelte a rostély, amelyet az aljától számított tizedik sorra építettek. A leírás nem mutatja be részletesen; a közölt fénykép alapján két, lapjára fektetett téglasor alkotta (9. kép). A bemutatott fényképekből kiderül, hogy az égető fala mintegy 170-180 cm magasságban kissé „beugrott", s ugyanez a teteje alatt nem sokkal még egyszer megismétlődött. így két kis párkányt építettek (10. kép). Ezzel stabilabb lett, s könnyebben lehetett befedni. A kész kemencét - a hőszigetelés biztosítása érdekében - téglával körberakták és betapasztották. A tapasztást pelyvás sárral vagy sáros homokkal végezték. A tetejét nem tapasztották be, hogy a füst szabadon távozhasson. A kemence magassága 22-24 vályogsornak felelt meg, 4-5 nap alatt rakták fel, s egy napba került a betapasztása. Akemence 6-8 m hosszú volt, magassága a közölt kép alapján 3,5-4 m lehetett (10 és 11. kép). A kiégetett téglamennyiséget körülbelül ismerjük, mert a mester minden 10000 téglára egy fűtőnyílást hagyott. A tüzelés szakaszosan történt, s ideális körülmények között (szélcsendes, esőmentes időjárás, száraz fűtőanyag) 6-7 napig tartott, s éjjel-nappal folyt. Egy munkásra két tüzelőnyílás jutott. A munkaidőt úgy osztották be, hogy 6 óra munkára 6 óra pihenés jutott. Égetéskor 5,5 órát tüzeltek a lyukak első részében, majd fél órát bukátoltak, azaz hosszú villákkal 3-4 kéve 'száríziket' (száraz növényi szárakat) toltak a nyílásokba. Mikor ezzel végeztek a lyukakba téglát tettek, és beletapasztották azt. Aztán átmentek a túloldalon lévő nyílásokhoz és ott folytatták a tüzelést. Hat óra elteltével visszatértek az első helyre, majd szétverték a betapasztott téglákat és kezdték elölről. Sajnos a tüzelőanyag mennyiségéről, pontos összetételéről nem ad hírt a leírás.