A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 47. (Nyíregyháza, 2005)

Néprajz - Jakab Attila: A téglavetésről

A téglavetésről Képi ábrázolások A téglakészítés folyamatát nem csak leírásokból ismerjük, rendelkezünk róla néhány ábrázolással is. A felvázolt munkafolyamat és elrendezés legjobban egy 1765-ös metszeten tanulmányozható (1. kép). A kép felső harmadában látható munkás ássa a földet, alatta - a már mélyebben fekvő részen - láthatóak a felhalmozott földkupacok, melyek előtt sekély, keskeny csatorna fut végig. A csatorna egy kúthoz csatlakozik, innen töltik meg vízzel. A csatorna mellett ketten a kupacokat öntözik, míg mások összekeverik. A kép előterében egy talicska áll, melyben a már kész massza található. Palló azonban nem vezet fel az asztalra, a formázó munkás kézzel rakja fel a nyersanyagot. Érdemes megfigyelnünk az előtérben látható asztalt, melynek keskenyebb végeit andráskeresztekkel erősítették meg. Az asztalt ilyenformán erősítették meg Temerinben is. A másik asztalon egy összetett formázó van, mellyel két téglát lehetett egyszerre elkészíteni. A formázó asztalok mellett található a placc, ahová a nyers téglákat kiütötték. A bal oldal előterében egy munkás a téglákat rakja mágiákba. A kemencét sajnos nem ábrázolták. A téglák szárításának egy másik módját figyelhetjük meg egy 1450 körüli ábrázoláson (2. kép). Ha az ábrázolás pontos, akkor két külön típust készítettek, s ezeket másképpen is rakták mágiába. A háttérben a fedett szín alatt dolgozó mestert látjuk az asztal mellett dolgozni, mellette a formával. Az asztalt perem veszi körbe(?), talán hogy megakadályozza a nyersanyag földre esését. Bár nem tartozik szorosan a téglavető munkájának ábrázolásai körébe, érdemesnek tartom annak az 1410 körül készült rajznak a közzé tételét, mely a tetőcserép gyártását mutatja be (3. kép). A módszer ugyanaz, mint a téglavetőké: a masszát formába ütik, száradás után a cserepet az égetésig fedél alatt, polcokon tárolják. Jellegzetes mozdulatot örökített meg egy 1568-as ábrázolás, amely Jóst Amman nevéhez köthető (4. kép). A kép előterében a mester a masszát a formába csapja. A munkaasztal szerkezete különös: mintha két földbe ásott lába lenne, s lejtősnek tűnő lapja két irányban „túlnyúlik". Mögötte a téglák a fedett szín alatt összerakva száradnak, bár érdekes módon úgy tűnik, hogy hézag nem 2. kép Téglavetés egy 1450 körüli ábrázoláson (BINDING 1993. 365. 119. ábra nyomán) Abb. 2 Ziegelstreichen, Darstellung aus der Zeit um 1450 (nach BINDING 1993, Abb. 119, S. 365) 351