A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 47. (Nyíregyháza, 2005)

Régészet - Révész László: Das landnahmezeitliche Gräberfeld von Tiszavasvári–Aranykerti tábla (nach der Grabung von István Dienes)

Révész László RÉVÉSZ 2001. Révész László: Aranyszántás Balotán. Gazdag honfoglalás kori női sírok Kiskunhalas környékén. [Goldenes Ackerfeld in Balota. Reiche Frauengräber aus der Landnahmezeit in der Gemarkung von Kiskunhalas.] Budapest-Kiskunhalas 2001. RÉVÉSZ 2003. Révész László: Abezdédi honfoglalás kori temető. Egy régészeti fikció nyomában. In: ISTVANOVITS 2003. 432-441. SZABÓ 1966. Szabó István: A falurendszer kialakulása Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest 1966. SZABÓ 1978/79. Szabó János Győző: Árpád-kori falu és temetője Sarud határában IV. [Поселение и могильник эпохи Арпадов в окресностях деревни Шаруд.] EME 16-17. 1978-1979. (1979)45-136. SZŐKE 1962. Szőke Béla: A honfoglaló és kora Árpád-kori magyarság régészeti emlékei. Rég.Tan. 1. Budapest 1962. SZÖKE-V ANDOR 1987. Szőke Béla Miklós - Vándor László: Pusztaszentlászló Árpád-kori temetője. [Arpadenzeitliches Gräberfeld von Pusztaszentlászló. Fontes ArchHung 1987. VAI.YI 1994. Vályi Katalin: Honfoglalás kori sírok Szeren 1973. (Megjegyzések a terület korai történetéhez.) [Landnahmezeitliche Gräber in Szer (Kom. Csongrád) 1973. (Angaben zur frühen Geschichte des Gebietes.] In: A kőkortól a középkorig. Szerk. Lörinczy Gábor. Szeged 1994.387-403. VÓRÖS 2001. Vörös István: A Felső-Tisza-vidék honfoglalás kori lovastemetkezései I. Szabolcs-Nyírség. [Ancient Hungarian burials with horse in the Upper Tisza region I. Szabolcs-Nyírség.] NvJAME 43. 2001. 569-601. RÉVÉSZ László Magyar Nemzeti Múzeum Budapest H-1370 Pf. 364 e-mail: revesz.Iaszlo@hnm.hu Das landnahmezeitliche Gräberfeld von Tiszavasvári-Aranykerti tábla (nach der Grabung von István Dienes) Seit drei Jahrzehnten bereichert das Fundmaterial des von I. Dienes in der Gemarkung von Tiszavasvári freigelegten ungarischen Gräberfeldes aus dem 10. Jahrhundert die landnahmezeitliche Sammlung des Ungarischen Nationalmuseums (UNM). Zwei bedeutende Fundstücke des Materials wurden zwar schon publiziert, doch über die Grabung selbst erschienen bislang nur wortkarge vorläufige Berichte. Diesen Mangel soll der vorliegende Aufsatz mit der Veröffentlichung des Fundmaterials und der Grabuiiüsdokumentation beheben. 194