A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 47. (Nyíregyháza, 2005)

Régészet - Révész László: Honfoglalás kori temető Tiszavasvári–Aranykerti táblán (Dienes István ásatása nyomán)

Honfoglalás kori temető Tiszavasvári-Aranykerti táblán e nélkül a vidék településtörténete aligha írható meg. Fontos lenne ugyanis tudnunk, hogy volt-e abban valamiféle törés, tehát hogy az Aranykerti táblában, illetve Nagy Gyepároson temetkező közösségek távozása után csupa újonnan telepített faluval számolhatunk-e a X-XI. század fordulója körüli évtizedekben, avagy közülük némelyik-vagy akár valamennyi - lakói már a X. század első évti zedeiben megtelepedtek e tájon, s utódaik egészen a XI. század végéig használták telepeiket és temetőiket. Arra azonban még e hiányos adatok is elegendőek, hogy megállapíthassuk: az ezredforduló táján Tiszavasvári és Tiszalök térsége sűrűn lakott környék volt, az ott élők gyakran magukkal vitték sírjukba első királyaink pénzeit, ékszerkészletük pedig bővelkedett az azon időszakban megjelent tárgytípusokban (S végű hajkarikák, sodrott és fonott nyakperecek, karperecek, gyűrűk stb.). Mindez egyben azt is jelenti, hogy az Aranykerti táblában felfedezett temetőt használó közösség a X. század utolsó negyede - s annak is inkább az első fele - után aligha használhatta tovább ősei nyughelyét, hiszen sírjaikból (néhány hurkos-kampós záródású sodrott karperecet leszámítva) hiányoznak az új formájú ékszerek. Ellenkező esetben azt kellene ugyanis feltételeznünk, hogy falujuk olyan, a környezetétől szinte hermetikusan elszigetelt zárványként élte mindennapjait, amelyet szinte egyáltalán nem érintett meg sem az új ékszerdivat, sem pedig az új hit. Irodalom ACSÁDI 1965. Acsádi György: A középkori magyar halandóságra vonatkozó paleodemográfiai kutatások eredményei. Történeti Statisztikai Évkönyv 1963-64. Akadémiai Kiadó, Budapest 1965. 3-34. BAKAY 1965. Bakay Kornél: Régészeti tanulmányok a magyar államalapítás kérdéséhez. Dunántúli Dolgozatok 1. Pécs 1965. BAKAY 1978. Bakay Kornél: Honfoglalás és államalapítás kori temetők az Ipoly mentén. [Gräberfelder an der Eipel aus der Zeit der ungarischen Landnahme und Staatsgründung.] StudCom 6. 1978. BÁLINT 1991. Csanád Bálint: Südungarnim 10. Jahrhundert. StudArch. 11. 1991. BENDE-LÖRINCZY-TÜRK 2002. Bende Lívia - Lőrinczy Gábor - Türk Attila: Honfoglalás kori temetkezés Kiskundorozsma-Hosszúhát-halomról. [Eine landnahmezeitliche Bestattung von Kiskundorozsma-Hosszúhát-Hügel.] MFMÉ-StudArch 8. 2002. 351-402. BONA 1998. Bóna István: Az Árpádok korai várai. Ethnica Kiadás, Debrecen 1998. DIENES 1972/A. Dienes István: Tiszavasvári-Aranykerti tábla. RF\. 25. 1972. 65. DIENES 1972/B. Dienes István: Tiszavasvári-Aranykerti tábla. ArchÉrt 99. 1972. 264. DIENES 1986. Dienes István: Szabolcs-Szatmár megye régészeti emlékei II. A Felső-Tisza-vidék a 10. században. In: Szabolcs-Szatmár megye műemlékei I. Szerk. Entz Géza. Magyarország műemléki topográfiája X. Akadémiai Kiadó, Budapest 1986. 92-114. DIENES 1989. Dienes István: Szarvas-Tessedik Sámuel utca 57-59. In: MRT IV/2. Békés megye régészeti topográfiája 2. A szarvasi járás. Szerk. Makkay János. Budapest 1989. 447-448.