A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 46. (Nyíregyháza, 2004)

Helytörténet - N. Dikán Nóra: A megyei sajtó és a nyíregyházi rádió munkatársai az 1956-os forradalomban

N. Dikán Nóra Ugyanebben a számban Farkas Kálmán riportja Beszélgetés egy idős párttaggal szintén azt próbálta megértetni a párt tagságával, hogy ha az MDP a megyében részese kíván maradni a hatalomnak, szakítania kell a hitelét vesztett megyei vezetőkkel és össze kell fognia az új forradalmi bizottságokkal (FARKAS 1956B. - közli VIDA 1989. 43-44.). A gondolat nem egyedül Farkas Kálmán és újságíró társai fejében fogant, hiszen már szervezkedett Kocsány Gyula,

10 megyei másodtitkár vezetésével a nyíregyházi párttagság is. A megye két első számú vezetője - Varga Sándor, megyei I. titkár és Fekszi István, megyei tanácselnök - miután a nemzetőrség a pártbizottságot lefegyverezte, az apparátus személyi fegyvereit elvette és a pártházban tartózkodókat onnan kiutasította, elmenekült a városból, jó ürügyet szolgáltatva a leváltásukat amúgy is szorgalmazók számára. ,J£zekaz emberek bennünket is megtévesztve félrevezettek, felfegyvereztek, mondván - hogy a pártot kell védenünk a „ csőcseléktől". Ma már világosan látjuk, hogy nem a pártot, hanem az ő személyüket kellett volna védenünk, hiszen, amikor a fegyvereket letettük, mindketten eltűntek." - olvashatjuk a nyíregyházi járási párt-vb közleményében." Bár a cikket nem a szerkesztőség tagjai, hanem maguk az apparátusi tisztségviselők - mégpedig Kocsány Gyula inspirálására Onódi György járási másodtitkár vezetésével - fogalmazták (DIKÁN 1993.10 l-l 02.), közreadását mégis felrótták az akkori főszerkesztőnek, Soltész Istvánnak, amikor 1957 elején a szerkesztőség tagjainak forradalom alatti magatartását vette górcső alá az MSZMP megyei vezetése. Az MDP megyei szervezetei hiába választottak október 30-án egy ideiglenes megyei pártelnökséget és nyilvánították ki az együttműködési és összefogási szándékukat a forradalmi bizottságokkal,

12 elkéstek. Az MDP feloszlatása megtörtént. Október 30-án a város értelmisége nagygyűlést tartott, ahol megalakították az Értelmiségi Forradalmi Bizottságot (DIKÁN 1999.99-106.). A gyűlést azért hívták össze, mert a város értelmisége úgy vélte nincsenek kellően képviselve sem a városi munkástanácsban, sem a megyei nemzeti bizottságban, és nem érvényesül befolyásuk a nemzetőrség vezetésében sem. A sajtó és a rádió irányítására, mint értelmiségi feladatra pedig kifejezetten igényt tartottak. Az értelmiségi nagygyűlésen megválasztott vezetőség (a 10-es bizottság) szétosztotta a megbízásokat. Lengyel Antalt a sajtóhoz, Bencs Károlyt és Barota Mihályt a rádióhoz delegálták. Amikor az értelmiségi gyűlés határozatával megjelent Rácznál egy ötfős küldöttség és közölte, hogy Lengyel Antalt a sajtó, Bencs Károlyt és Barota Mihályt a rádió felügyeletével szeretnék megbízni, a nyíregyházi munkástanács jelenlévő tagjai ellenvetés nélkül egyetértettek. Lengyel Antal a szociáldemokrata párt lapjának, a Nyírségnek volt a főszerkesztője, aki kis konyhakertjének müveléséből tengődött. Bencs Károly, aki 1946-ban a Nyíregyházán is zászlót bontott Sulyok Dezső vezette Szabadságpárt egyik megyei vezetője volt, majd nővérének, Bencs Mária Pfeiffer-párti országgyűlési képviselőnek (akit internáltak és meghurcoltak) a korteshadjáratát vezette vagy Barota Mihály, akit 1954-ben gazdagparaszti származása miatt zártak ki az MDP-ből és kellett búcsút mondania az újságírói pályának, a szerkesztőség tagjainál és a rádió munkatársainál sokkal hitelesebbnek tűntek. Rácz István a városi munkástanács elnöke, aki maga is tanárember volt (a Vasvári Pál Gimnáziumban együtt tanított Barota Mihállyal) állította ki a megbízó leveleket. Barota ugyan nem vállalta a megyei lap főszerkesztői funkcióját, mivel az tanári állásának feladásával járt volna, viszont a műsorszerkesztői megbízatást a rádiónál örömmel fogadta.

13 10 Kocsány Gyula 1956-ban az MDP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának másodtitkára, 1956 decemberétől az MSZMP . megyei bizottságának Párt és Tömegszervezetek Osztályának osztályvezetője. A forradalom alatt a megyei párt és állami vezetőkkel szemben tanúsított magatartásáért 1957 áprilisában szigorú megrovás, utolsó figyelmeztetés pártbüntetéssel sújtották. Az apparátusból eltávolították és kinevezték a csenged járási tanács elnökének, majd 1957. szeptember 9-től elnökhelyettessé fokozták le. 1969-től, a járás megszűnése után a nyírbátori Cipőipari Vállalat üzemvezetője lett. " A Nyíregyházi Járási Párt Végrehajtó Bizottság közleménye. Szabolcs-Szatmár Népe XIII. évf. 252. sz. (1956. október 30.) 1. -közli VIDA 1989.61-62. 12 Pártközlemény. Szabolcs-Szatmár Népe XIII. évf. 252. sz. (1956. október 30.) 1. - közli VIDA 1989. 62. 13 Szilágyi László és tsai per. Rácz István kihallg. jkv. 1957. jún. 20. 220