A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 46. (Nyíregyháza, 2004)

Nyelvészet - Mizser Lajos: Északkelet-magyarországi helységnév-magyarázatok

Északkelet-magyarországi helységnév-magyarázatok Gajdos: „Ezen községnek ország szerte ismeretes, mint Gajdos mely Ruth-Szláv nyelven annyi tesz mint gajduri vagy is duda féle muzsika nem - a' honnan a' monda szerint a' község el nevezése származik, mert azt állitja a' lakosság, hogy e' helyen hajdan erdőség és Cserjés lévén ott egy kunyhó forma ház állott, hol is egy gajdos vagy muzsikus magányban élvén a' körül falvakból az ifjúság e' helyre tánczolni és múlatni járt." A kissé szövevényes mondatból nehezen vehető ki az igazság, de azért kihámozható. Régi előfordulásai: 1332-37: Codvis (torzult forma), 1427: Gajdoch, 1448: Gaydosocz (HELLER 1984. 36.). A község alapítói nem ruszinok, hanem szlovákok lehettek. Bár a szlovák gajda 'duda' szó egyező hangalakban megvan a ruszinban is, de a gajdos 'dudás' már feltétlenül szlovák, és a falu nevén is szlovák képző van, így a falunév jelentése: dudásék (ti. települése). Maga a Gajdos név kései, csak 1773-tól adatolható, tehát mindenképpen a Gajdosóc alak az elsődleges. 1903-ban a Kis- előtagot kapta (MEZŐ 1999. 120.). Ma: Gajdo§, és ez már a magyarból való. Gézsény: „Két elnevezése van, a mint feljebb is feljegyeztetett, a helység nem tudhatni mióta, magyar nyelven Gézsénynek iratik 's mondatik, s csak igy ismeretes ország szerte, a helység lakosai azonban a vidéki szláv ajkú nép által ruthen vagy orosz nyelven Hazsin-nak hivattatik..., mely ugy látszik egyúttal eredeti neve s csak később a a reformatio s a Rákóczy hadjáratok alkalmával itten meg telepedett egyes magyarok által könyebb ki ejtés végett Gézsénynek neveztetett el, a mit a helység ruthen el nevezésének kezdő betűje is H mutatja, mely betű ruthenül a vagy oroszul is ugy nevezett glagol vagy hlahol betűvel iratik - tehát - Hazsin = Gázsin = Gézsény magyarosan." A nyakatekert mondatban van valami igazság. Mind a magyar, mind a ruszin (szlovák) elnevezés a szláv Gazin-b helynévre megy vissza, 1336-ban: Ogesun, Noghgesun, Kysgesun (FNESz I. 514.). Azaz nem a lejegyző által írt h > g váltás történt, hanem a ruszinban, a szlovákban is teljesen szabályos g > h váltás. Maga a községnév is ezt igazolja, hiszen a Hazsin forma csak 1808-tól adatolható (HELLER 1984. 452.). Mai neve: Hazín. Hanajna: „Hanajna község e' nevét, a' Szláv (értsd: szlovák - M. L.) elnevezéstől »hnojne», vagy is mint zsíros, ganéjos földtől vette." Bármennyire is furcsának látszik, a lejegyzőnek igaza van. 1390-ben Hnoyna, s ebből szabályos hangfejlődéssel Hanajna lett (FNESz I. 565.). Mai neve: Hnojné. Hegyfark: „Hegyfark- igy neveztetik fekvése miatt, mert hegytövében, vagy farkán fekszik." Tökéletes magyarázat. A község neve csak későn, 1806-tól adatolható (Kiss 1992. 37.). 1930 körül Podhorb, 1948-tól ninropö, azaz a hegy alatt, a hegy alja. Hliviscse: „Hlivistse a' köztudomás, és hagyományozás szerint ugy vette mostani elnevezését, régibb üdőben e' helységnek a' helyén marhatelelési ólak, orosz nyelven «hlyivi» voltak, a' régi pedig lejjebb, egy völgyben a' domb alatt volt- mely Hlinyiknek neveztetett «hlyina» föld, a' hol későbben mint lapályon elterjedt volt a' víz, hogy a' lakosok házaikat vitték fel a dombra, 's a' mostani Hlivistse helységet igy alapitották." Az adatközlő megfelelő magyarázatot adott. Kezdeti előfordulásai: 1448: Liuiscze, 1449: Hlevischa, 1513: Lywysthye. Ezt a nevet - nem tudni, milyen okból - 1904-ben Hegygombásra változtatták (MEZŐ 1999. 145.), tudniillik a gombához semmi köze sincs. Hornya: „A Község eredetéről csak annyit tudhatni, hogy a' lakosok Szobrántz városát képezvén és pedig nevezetesen ösi Slav Ruthen nyelven «Hornya Uliczának» (:felsö utsza:) a' kurutz és Rákótzi zavarokban el vonulván, a Brezsina nevű erdőségben, mely a Szobrántzi fördőt övedzi, vonultak, 's ott maiglan is lakoznak..." Ezt cáfolja Szobránc leírása: „.. .a' Hornya felé vezető oldal pedig «Hornyánszká Uliczá-nak» «felső vég» neveztetett." A falu neve jóval régebbi, mint a „Rákótzi zavarok", hiszen 1417-ben tűnik fel Felsenfalu formában (HELLER 1984.45.), tehát alapítói magyarok lehettek. Maga a Hornya név csak 1773-tól adatolható, amely nem más, mint a felső szónak a fordítása. Az utótag tehát nem az ulica volt, hanem a ves 'hely, település'. 1904-ben - megint nem tudni, mi okból - nevét Katlanosra változtatták. Mai neve: Horna.