A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 46. (Nyíregyháza, 2004)

Helytörténet - N. Dikán Nóra: A megyei sajtó és a nyíregyházi rádió munkatársai az 1956-os forradalomban

A megyei sajtó és a nyíregyházi rádió munkatársai... András)

27 nevet viselő új, nyolctagú vezető testületben a Megyei Nemzeti Bizottságot Szilágyin kívül Hubicska Zoltán őrnagy, a helyőrség parancsnoka, a nemzetőrség civil vezetőjének a helyettese és Molnár Jenő képviselték. Döntés született, hogy a megyei lap főszerkesztői tisztségét Soltész István vegye vissza, de Lengyel Antal, mint munkatárs továbbra is maradjon a lapnál és képviselje a Szociáldemokrata Pártot. A Munkás-Paraszt Forradalmi Bizottság a sajtóban és a rádióban közzétett nyilatkozatában kijelentette, hogy „szorosan együttműködik a megyei nemzeti bizottsággal és a munkástanácsokkal. Működésében a Kádár János kormánya által meghirdetett program alapján áll. A rend és nyugalom helyreállítása után a forradalmi bizottság kéri a szovjet csapatok kivonását. "

28 Még aznap este Benkei András - ekkor még a megyei pártbizottság szervezési osztályának vezetője, napok múlva már MSZMP megyei intézőbizottsági elnök - továbbá Szilágyi László és Nádasi József, a megyei forradalmi bizottság tagjai mondtak beszédet a nyíregyházi rádióban. Kabai Dezső, a nemzetőrség parancsnoka megkezdte a tartalékosokból szervezendő új nemzetőrség felállítását. Benkei felkérte a Nyíregyháza Városi Forradalmi Munkástanács elnökét, Rácz István tanárt, hogy maradjon a nyíregyházi városi tanács élén. Hétfőn, 5-én 350-400 személy vett részt a megyei tanács nagytermében tartott gyűlésen, ahol Fekszi István, a megyei tanács elnöke mondott köszönetet Szilágyi Lászlónak, a megyei nemzeti bizottság elnökének és hangsúlyozta, hogy együtt fognak dolgozni.

29 Szilágyi a délutánt még a megyei tanácson töltötte. A késő éjjeli órákban letartóztatták a forradalom többi vezetőjével - Kabai Dezsővel, Rácz Istvánnal, Pintér Istvánnal, Lengyel Antallal és Dandos Gyula, negyedikes gimnazistával, a diákparlament vezetőjével - egyetemben. Amikor 1956. november 14-én beigazolódott a BBC által már napokkal korábban sugárzott hír, mely szerint magyarokat visznek ki a Szovjetunióba, a megyei pártelnökség és a megyei tanács a vasutasoktól kapott bejelentés után azonnal vizsgálatot indított a hír valódiságának ellenőrzésére. Benkei András, az MSZMP megyei Ideiglenes Intéző Bizottságának (IIB) elnöke arra kérte Soltész Istvánt, hogy küldjön ki újságírókat a Záhony melletti falvakba és kutasson bizonyítékok után. A szerkesztőség munkatársainak sikerült is két-három levelet szerezniük, amelyeket a vagonokból dobtak ki a foglyok. A Kádár-kormány az MSZMP megyei bizottságától is kapott jelzéseket arról, hogy Záhonynál november 14-én délután 3 órakor áthaladt egy hat kocsiból álló szerelvény, amelyik magyar foglyokat vitt a Szovjetunióba. Az MSZMP megyei pártelnöksége a megyei lapban is megjelent közleményében tájékoztatta a lakosságot, hogy azonnal felvették a kapcsolatot a kormánnyal, ahonnan azt a választ kapták, hogy „ a szovjet és a magyar kormány közös megállapodása alapján egyetlen magyart sem lehet kivinni Magyarország területéről, még azokat sem, akik fegyverrel támadtak a népi hatalom ellen.... erről a kiszállításról sem a magyar kormány, sem a szovjet főparancsnokság nem tudott, nem is ért egyet vele, a leghatározottabban ellenzi. Azonnal intézkedés történt: a kiszállított személyeket visszaszállítják Magyarországra, ügyüket a magyar szervek vizsgálják felül. Amennyiben közülük valaki bűnöket követett el, a független magyar bíróság előtt felel tetteikért. Aki esetleges tévedés folytán került a foglyok közé, azonnal szabadon bocsátják. "

30 A közleményt Orosz Ferenc az IIB tagja fogalmazta. Az említett újságcikk megjelenése után a megyében óriási volt a felháborodás, hiszen immár bizonyíték is volt arra, hogy a forradalom nyíregyházi vezetőit a szovjet megszálló hatóságok vezetésével nem csupán letartóztatták, hanem deportálták is a Szovjetunióba. Benkei András 1954-1955 között az MDP Nyíregyháza városi titkára. 1956. november második felétől az MSZMP Szabolcs-Szatmár Megyei Intézőbizottságának elnöke, majd megyei első titkár. 1963-tól 1983-ig belügyminiszter. Megerősödött a munkás-paraszt forradalmi bizottság vezetése. Szabolcs-Szatmár Népe XIII: 257. 1956. nov. 6. - közli VIDA 1989. 170. Szilágyi és tsai per. Szilágyi László 1957. máj. 6-i önvallomása. A Magyar Szocialista Munkáspárt Megyei Pártelnökségének tájékoztatója. Szabolcs-Szatmár Népe XIII: 268. 1956. nov. 18. - közli VIDA 1989. 216-217. 223